Javaslatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Százezrek vesztőhelye lesz a Volga menti sztyepp és a város, amelyet porig rombolnak a kegyetlenül küzdő hadseregek. Azért volt olyan intenzív a harc, mert jött a parancs, miszerint visszafordulni, meghátrálni nem szabadott. A második világháború fokális pontja brutalitásában felülmúlja a még addig látottakat is. A sztálingrádi csatának egyben komoly stratégiai jelentősége is volt. Ezután a németek kezdeményező készsége már sosem volt a régi. A dolgok lényegében itt dőltek el, ugyan mi lehetett ennél nagyobb fordulópont?
Trianon ezeréves hagyományokat tett semmissé. A magyarok a dualista monarchia részeként négy évig ontották vérüket az első világháborúban, majd a vereséget katasztrofális béke tetézte. Habár a Kárpát-medencében valóban rengetegen éltek kisebbségben az akkori Magyarországon, mégis, ha valóban a sokat emlegetett nemzetiségi elveket nézték volna a döntőbírók, akkor sokkal igazságosabb döntés születhetett volna.
Ez aztán birodalom volt a javából! A Benelux államok, Spanyolország, Németország, Ausztria, Svájc, Csehország, Magyarország jó része, Olaszország szinte egésze, és akkor még nem is emlegettük az amerikai kolóniákat Mexikótól Chiléig. Szóval V. Károly birodalma nem volt mindennapi, még akkor sem, ha valójában messze nem volt helytálló a híres mondat, miszerint: a birodalmában sosem nyugszik le a nap. De majd eljön ennek az ideje is az 1900-as évek elején, habár az a cím az angolokat illeti majd. A Habsburgoknak viszont ennél jobban már sosem fog menni…
1920 óta Európában egy időzített bomba ketyegett. Egy szörnyű háborút rossz béke zárt le, és az elégedetlenség utat kellett, hogy törjön magának. Bele volt kódolva a helyzetbe az újabb, nem is akármilyen méretű háború kialakulása. Majd ez éppenséggel a német-lengyel határon indult meg úgy igazán élesben. Ráadásul ehhez egy cselszövésre volt szükség, egy provokációra, amely elhozta a kontinensnek az elkerülhetetlen második világháborút.
Ha valami papírra kerül, akkor mindjárt más komolyságot nyer és más súlya lesz a dolonak. Igaz volt ez az 1200-as évek Angliájában is, amikor a társadalmi rendet a nagy szabadságlevéllel, vagyis a Magna Cartaval igyekeztek tisztázni. Ennek hatása formabontó volt, hiszen Európában megindította az alkotmányozói törekvéseket. Ez után nem sokkal következhetett a magyar és egyéb nemzetek bullái, sarkalatos törvényei is.
Eleinte úgy nézett ki, hogy a jugoszlávok az antant oldalán harcolnak majd a második világháborúban, a Kisantant országa lévén. Majd fordult a kocka és az ország lényegében beáll a tengelyhatalmak közé. Egész addig, amíg egy puccs nem löki újra a másik irányba a folyamatokat. Erre a bizonytalanságot tovább nem tűrő nácik rendet teremtenek, lerohanják az országot. De, ami ez után vár rájuk a Balkánon, abban nem lesz sok köszönet. Csakhogy a partizánharc mellett egy teljeskörű polgárháború is körvonalazódik a térségben…
Egy sötét kor volt az 1848/49-es évek utáni időszak. A kiegyezéshez vezető út pedig az aktív ellenállás után a passzív ellenállás keserű kora. De ezúttal végre a magyaroknak kedvezett a történelem kifürkészhetetlen folyama. Königgrätz és Solferino közvetett módon sokat segített a magyaroknak, hisz az osztrákoknak nem maradt más hátra: muszáj volt egyességre jutniuk a magyarokkal. Ez után pedig jöhetett egy váratlan aranykor, annak dacára, hogy a magyarok állama azért messze nem volt független.
Mária Terézia pontosan negyven évig volta a Habsburg örökös tartományok első asszonya. Ez idő alatt nemcsak az osztrákok, de a csehek, magyarok királya, sőt Német-római császárné is volt. A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója lesz belőle, megalapítója a Habsburg-Lotaringiai-háznak. De trónra emelkedésének nagy ára volt: örökre elveszett Szilézia. Azonba megérte, hisz a birodalom ezután békében és dinamikusan fejlődhetett. És nem hagyhatjuk ki azt a tényt sem, hogy 16 gyermek édesanyját tisztelhettük benne.
Az Illír tartományokkal egy rövid életű és igen öntörvényű államkonstrukciót tettek fel a franciák Európa térképére. De még egy pár évnyi létezés is elég volt ahhoz, hogy itt Ljubljana környékén formabontó gondolatok szülessenek meg. Legkésőbb ekkortól ugyanis kibújt a szellem a palackból: a szlovénok nemzeti öntudata végérvényesen felébredt.
Fantasztikus dinamizmussal megáldva, vadonatúj elvek és látásmód által fűtve: Napóleon szellemi és katonai erejének egész Európa sem tud dacolni. De a terv nem teljes amíg Moszkva is térdre nem kényszerült, sőt, ha lehet London is. Azonban ez még ennek a rendkívül tehetséges és elszánt hadvezérnek is túl nagy falat lesz. Oroszország végeláthatatlan jeges mezői, majd Lipcse és Waterloo egysége maguk alá temetik a világhatalmi francia ambíciókat. A bécsi kongresszus már csak a végső, elkerülhetetlen aktus a történetben.
Bonyolult, véres és mindent felforgató folyamatok zajlottak le Franciaországban az 1700-as évek legvégén. Általuk született meg lényegében a modern társadalmi berendezkedés. Innen merített aztán az összes nyugati típusú demokrácia, és ekkor születnek meg azok az alapjogok, amelyeket ma is megkérdőjelezhetetlennek tartunk. De ezt akkoriban nem adták ingyen a nemesek, papok és az uralkodó sem. Sőt, a forradalom a végén még saját gyermekeit is felfalja.
Európa ezer szállal kötődik a Római Birodalomhoz. Kultúránk, tudományos életünk, jogalkotásunk, életstílusunk a mai napig intenzíven táplálkozik az egykor legyőzhetetlennek hitt birodalom példájából. Nem csoda, hisz álljon itt csak egy szám: 1229. Az ókori róma a legszélesebb értelmezésben ennyi évig állt fenn, és befolyásolta az európai emberek életét.
Az év több napján is dicsérjük a szlovén reformereket, nem ok nélkül, hisz ők voltak letéteményesei annak, hogy a szlovén nép az írásbeliség által megőrizte nyelvét, identitását, népszokásait. Évszázadokon át saját ország nélkül osztrák, jugoszláv vagy német jellegű államalakulatokban élve a szlovénok valahogy meg tudtak maradni.
„Nem fogunk Canossát járni – sem testben, sem lélekben!” Ezt Otto von Bismarck porosz államférfi mondta jóval később. Azonban amikor még 1077-ben IV. Henriknek igencsak meggyűlt a baja a pápával, akkor ő bizony odazarándokolt, és vezekelt őméltósága VII. Gergely színe előtt.
Szinte soha véget nem érő időszaknak tűnhet 150 év. Mert az is. De minden rossznak vége van egyszer. Így lett ez a Kárpát-medencében is, amikor többemberöltőnyi után végre eljött az idő a törökök visszaverésére. Hogy ez miért tartott ilyen sokáig? Arról is szó lesz most.
Könnyed őszi sétagaloppnak indult, amikor férfiak ezrei szinte unalmukban indultak el háborúzni. Aztán minden lett belőle, csak épp könnyed sétagalopp nem. Az állóháborúk, a lövészárkok, a repülők, tankok és főleg gépfegyverek addig elképzelhetetlen pusztítást végeztek az emberi életben. Látván a szörnyűségeket pedig mit tettek az első világháborúban részt vevő országok felelős vezetői? Még évekig folytatták az esztelen mészárlást, egészen a végkimerülésig…
Fordul a kocka Oroszországban, de még mennyire! Visszafordíthatatlan következményei lesznek keleten az első világháborúnak. A nemességet, a monarchiát nemcsak kisöpri a munkásosztály, hanem likvidálja a régi, több évszázados berendezkedést. A fordulat az élet minden területére rányomja bélyegét.
Európai szintű áttekintés következik 1848-49 polgárháborús, forradalmi mozgolódásokkal teli éveiről. Tény, hogy épp Magyarországon volt a legkiterjedtebb a mozgalom ezekben az években, itt még szabadságharcba is torkollottak az események. Az olaszok és a németek földjén pedig már a nemzeti egyesítéseket előlegezi meg a forradalom szele.
Észak Dél ellen, az amerikai polgárháború volt az első igazán modernkori konfliktus. Lényege abban rejlett, hogy a technika és a tudomány friss vívmányaival minél több embert lehessen, minél hamarabb meggyilkolni. Persze ez a háború sokkal többről is szólt, és már előre vetítette a huszadik század súlyos konfliktusait is, nemcsak Amerikában.
Habár a 2008-09-es gazdasági lejtmenetet is világválságnak titulálják már manapság, azonban a gazdasági gondok igazi fenegyereke a két világháború közti 1929-ben kirobbanó világválság. Hogy ez miért harapódzhatott el ennyire és milyen szörnyűségeket szült a válság, az is kiderül.
Neveljaven email naslov