Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Az ukrajnai háború a negyedik hónapjába lépett. Bizony, még mindig itt tartunk, ezek a hírek kísérnek minket napról napra, már február vége óta. Itt a rádióban is a napi hírek között sajnos továbbra is az ukrajnai háború az egyik meghatározó téma. Ha nem mindig első hírként, de kell, hogy a háborúval kapcsolatos eseményekről, fejleményekről is beszámoljunk. Mert nem lehet elkerülni, hiszen a háború következményei a mindennapi életünket is egyre jobban befolyásolják. Drága a benzin, az élelmiszer, az energia, magas az infláció. Valahogy minden összefügg ezzel a háborúval. Sőt, végül még az Eurovíziós Dalfesztivál is a háború elleni tiltakozás jelképévé vált, egy – hozzáteszem – nem háborúellenes dallal. De a szavazók kimutatva szolidaritásukat, az első helyre szavazták jelentős előnnyel az ukrán zenekart, a Kalush Orchestert Stefania című dalukkal. Nem a zsűrik! Pontosan 40 évvel ezelőtt a nyugat-német Nicole, Ein bißchen Frieden című dalával énekelt a békéért, ma pedig ukrán zenészek teszik ugyanezt, csak kicsit más stílusban. De a lényeg nem változott. A cél szentesíti az eszközt. Bármelyik háborúról is van szó, azok mindig valamilyen formában a propagandáról is szólnak. 2016-ban Ukrajna egyszer ilyen módon már sikerrel járt Jamala, 1944 című dalával. Amely még inkább háború-, vagy mondjuk inkább úgy, oroszellenes dal volt.És mi lenne egyszerűbb a célok eléréséhez, mint ez a jól megírt, fülbemászó zeneszám, a megfelelő üzenettel megspékelve, történetet szerkesztve a hattagú férfi zenekar köré. Mert az egész idei páneurópai színes zenei fesztivál Torinóban csakis kizárólag erről szólt: Ukrajnáról, a háborúról, a békéről, a szolidaritásról, a segítségről és végül az ukrán győzelemről. Egyesek örömére, sokak bánatára, megint mások haragjára. Kíváncsi lennék arra, hogy Moszkva mit gondol erről. Biztos inkább a brit vagy a spanyol énekesnek szurkoltak. Na, de így lesz ez a közeljövőben az igazi csatatéren is, hogy Ukrajna győz? Őszintén, én már csak azt kívánom, hogy legyen már vége ennek az őrületnek, bárki is kell, hogy végül beadja a derekát. Két év világjárvány után tényleg elég volt a sok rosszból a világban. És ha ehhez egy újabb zeneszám kell, amely segít ebben, hát akkor legyen így. Fakadjunk közösen dalra. Úgy, mint tették azt a 60/70-es években a hippik és John Lennon, majd utána Nicole, a 90-es években Michael Jackson, a 2000-es évekből pedig megnevezhetnénk akár a magyar énekesnőt, Bogit, aki a Wars For Nothing (Háborúk a semmiért) című dalával lépett fel az Eurovízión. Színtiszta békedallal. Ők tehát mind a békéről énekeltek. Most meg a Kalush Orchestra zeneszáma vált egyfajta békehimnusszá. Stefánia, anya, anya, Stefánia. A mező kivirágzik és elszürkül. Énekelj nekem egy altatót, anya. Hallani szeretném az otthonosságot adó szavaid.
727 epizod
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Az ukrajnai háború a negyedik hónapjába lépett. Bizony, még mindig itt tartunk, ezek a hírek kísérnek minket napról napra, már február vége óta. Itt a rádióban is a napi hírek között sajnos továbbra is az ukrajnai háború az egyik meghatározó téma. Ha nem mindig első hírként, de kell, hogy a háborúval kapcsolatos eseményekről, fejleményekről is beszámoljunk. Mert nem lehet elkerülni, hiszen a háború következményei a mindennapi életünket is egyre jobban befolyásolják. Drága a benzin, az élelmiszer, az energia, magas az infláció. Valahogy minden összefügg ezzel a háborúval. Sőt, végül még az Eurovíziós Dalfesztivál is a háború elleni tiltakozás jelképévé vált, egy – hozzáteszem – nem háborúellenes dallal. De a szavazók kimutatva szolidaritásukat, az első helyre szavazták jelentős előnnyel az ukrán zenekart, a Kalush Orchestert Stefania című dalukkal. Nem a zsűrik! Pontosan 40 évvel ezelőtt a nyugat-német Nicole, Ein bißchen Frieden című dalával énekelt a békéért, ma pedig ukrán zenészek teszik ugyanezt, csak kicsit más stílusban. De a lényeg nem változott. A cél szentesíti az eszközt. Bármelyik háborúról is van szó, azok mindig valamilyen formában a propagandáról is szólnak. 2016-ban Ukrajna egyszer ilyen módon már sikerrel járt Jamala, 1944 című dalával. Amely még inkább háború-, vagy mondjuk inkább úgy, oroszellenes dal volt.És mi lenne egyszerűbb a célok eléréséhez, mint ez a jól megírt, fülbemászó zeneszám, a megfelelő üzenettel megspékelve, történetet szerkesztve a hattagú férfi zenekar köré. Mert az egész idei páneurópai színes zenei fesztivál Torinóban csakis kizárólag erről szólt: Ukrajnáról, a háborúról, a békéről, a szolidaritásról, a segítségről és végül az ukrán győzelemről. Egyesek örömére, sokak bánatára, megint mások haragjára. Kíváncsi lennék arra, hogy Moszkva mit gondol erről. Biztos inkább a brit vagy a spanyol énekesnek szurkoltak. Na, de így lesz ez a közeljövőben az igazi csatatéren is, hogy Ukrajna győz? Őszintén, én már csak azt kívánom, hogy legyen már vége ennek az őrületnek, bárki is kell, hogy végül beadja a derekát. Két év világjárvány után tényleg elég volt a sok rosszból a világban. És ha ehhez egy újabb zeneszám kell, amely segít ebben, hát akkor legyen így. Fakadjunk közösen dalra. Úgy, mint tették azt a 60/70-es években a hippik és John Lennon, majd utána Nicole, a 90-es években Michael Jackson, a 2000-es évekből pedig megnevezhetnénk akár a magyar énekesnőt, Bogit, aki a Wars For Nothing (Háborúk a semmiért) című dalával lépett fel az Eurovízión. Színtiszta békedallal. Ők tehát mind a békéről énekeltek. Most meg a Kalush Orchestra zeneszáma vált egyfajta békehimnusszá. Stefánia, anya, anya, Stefánia. A mező kivirágzik és elszürkül. Énekelj nekem egy altatót, anya. Hallani szeretném az otthonosságot adó szavaid.
Amikor már azt hittük, mindent képesek vagyunk elviselni, már valóban semmi sem lephet meg bennünket, mert életkorunkra való tekintettel ilyen-olyan tapasztalatot is gyűjtöttünk bőven, hát akkor jönnek a meglepetések. Döbbenetesek, rémesek, riasztóak.
Ma már nem kímél minket a világ, mindent testközelből élhetünk meg. De sajnos nem csak a szépet s jót, hanem a borzalmasat és a rosszat is…
A statisztikák is azt mutatják, hogy egyre több ember boldogtalan, depressziós. De miért is van a mai világban oly sok boldogtalan ember, amikor, ha eleink vissza tudnának jönni és körülnézhetnének, a fejüket ráznák, hogy miképpen is lehetséges mindez -- hisz hozzájuk képest mi viszonylagos jólétben a lehetőségek korát éljük. Akkor miért vagyunk manapság oly boldogtalanok?
A magyar nemzetiségi tanácsok feladata szolgálni a magyarság érdekeit és a megmaradásért dolgozni.
Nem vitás, az egészség a legnagyobb kincsünk. Tény az is, hogy nagyon, de nagyon szükség van az egészségügy reformjára. De jóformán másról nem is hallani, csak az egészségügyről ebben az országban. Jómagam is most ezt a területet érintem, de mindössze egy kis szegmentumát. Azt a részt, amely kezdetben együttérzést, aztán a napok múlásával annak ellenkezőjét váltotta ki bennem.
Ha valamikor arról álmodoztunk, milyen jó lenne télen, mint ahogy a gólyák melegebb tájakra repülni, hogy ne fázzunk, manapság kár ezen álmodozni, hiszen már a gólyák sem repülnek délre, minek is, ha itt nálunk is jó meleg van.
Mindenkinek joga van a boldogsághoz, a meghitt ünnepekhez, de vannak, akinek ez sajnos nem adatik meg.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
A vidám december ünnepi hangulatának fokozása sem ronthatja el azt a nyugalmat, amit a választópolgárok éreznek országunkban. Kicsit félve, de annál nagyobb várakozással készültünk, majd éltük át a szuper választási évet: a parlamenti választások hozta fordulatot, az önkormányzati választásokkal járó kliséket és meglepetéseket, az elnökválasztással az első hölgyet országunk élén, és a végén, desszertként, még jött a hármas referendum.
Holnap jön a Mikulás, ezzel pedig elkezdődnek a varázslatos ünnepek. Vagyis már zajlanak, hiszen ma van advent második vasárnapja, 21 nap múlva pedig már itt a karácsony. A varázslatos ünnepek jelei pedig a napokban már szintén mindenhol megjelentek. A díszkivilágítást most már Lendván is bekapcsolták, a Mikulás pedig ezekben a percekben csúszik át a zipline-on a Hosszúfalu-hegyen, majd pedig még gyorsan elugrik szavazni, hiszen neki sem mindegy, ki lesz községünk polgármestere a következő években. Ezután pedig sorra jönnek a varázslatos december programjai, hiszen ez a hónap már csak erről szól, az ünneplésről. No, meg persze az ajándékokról, hiszen idén sem lehet üres a hely a karácsonyfa alatt. Hozza az ajándékokat a Mikulás, a Jézuska vagy a Télapó. Infláció, recesszió, energiaválság, ők ezeket az emberi dolgokat nem ismerik. A fehér szakállú, piros köpenybe öltözött Santa Claus például rénszarvasok által húzott szánon érkezik, tehát környezetvédően közlekedik, és tankolnia sem kell. Csak némi eledel legyen nála Rudolfnak, meg a többi rénszarvasnak. Ezt megoldottuk.Ugye, Önök is érzik, tényleg ez az év legszebb időszaka. Mármint nem a most zajló foci vébé, amely szerencsére karácsonyig befejeződik a varázslatos, ezeregyéjszakai Katarban. Ott vajon ki kapja meg a legszebb ajándékot, a világbajnoki címet? Ki viselkedett a legjobban? Katar mindenesetre különdíjban részesül, de azt szerintem inkább a Krampusztól kapja, mint sem a Mikulástól. A varázslatos ünnep továbbra is a karácsony. És ha már az ajándékoknál tartottunk, idén vajon mi kerül a fa alá? A válság miatt félő, hogy nem mindenhol jut elég az ajándékokra, ha egyáltalán jut, hiszen másra kell a pénz. De az ajándékoknál, főleg a gyerekek esetében nem spórolunk. Majd inkább más téren csökkentjük a kiadásokat – hangzott el múltkor egy riportban a tévében. Van benne igazság. Jó, valamikor egy narancs meg egy pár zokni is megtette, ma meg hát kérdés, hogy a legújabb technikai kütyü elég lesz-e az örömhöz. Kiderül. Már én is beszereztem néhány apróságot, amivel meg szeretném ajándékozni szeretteimet, mert ugye, adni mindig szebb, mint kapni. Hogy az milyen mély lyukat hagy az otthoni költségvetésben, kit érdekel, hiszen karácsony van. Érzés szerint már egész decemberben. Ezért ünnepeljünk! Ajándékozzunk! És főleg vásároljunk! No, meg persze tegyük varázslatossá ezt a hónapot! A kemény realitásra lesz idő majd januárban, februárban, márciusban…Követelem, hogy most már csakis karácsonyi zene szólhat a rádióban, az üzletekben, a rendezvényeken. Last Christmas, amíg el nem vásik a lemez. Uzsonnára csak diós bejgli lehet, a tévében pedig csak a Reszkessetek betörők című film futhat. S ha már kívánhatok, legyen 20 centiméteres hótakaró az udvaron. Inkább nálunk, mint Ukrajnában a fronton. Aztán varázslatos ünnepeket mindenkinek!
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Lendva-vidék szőlőtermő területként gazdag szőlészeti és borkultúrával rendelkezik. A lendvai járás borainak népszerűsítése és képviselete érdekében Lendva borkirálynőjének megválasztására tett közzé pályázatot a község.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Neveljaven email naslov