Javaslatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Nincs találat.
Találatok
Találatok
Találatok
Találatok
Augusztus 10-én a zenészek Alexander Glazunovról, az orosz késő romantika egyik legnagyobb alakjáról emlékeztek meg. Liszt Ferenc a következőt mondta róla: „erről a komponistáról az egész világ beszélni fog”. Sajnos azonban Liszt Ferenc szavai nem valósultak meg, a világ nagyon hamar elfeledte őt. Hogy miért így történt, és ki is volt Alexander Glazunov, erről tudhatnak meg többet a műsorból.
Szerte a világon, az idei nyári zenei fesztiválokon Carl Orff egyik legjelentősebb műve, a Carmina Burana előadásával tisztelegnek a zeneszerző emléke előtt. Immár 120 éve, hogy a német zeneszerző, zenetanár, rendező, a 20. századi zenetörténet egyik legkülönlegesebb alakja megpillantotta a napvilágot. Ezen alkalomból készült a mai komolyzenei műsor is.
Kihalóban a táncművészet legnagyobb műfaja? Pedig nemcsak szükség, hanem igény is volna rá. Ezt bizonyították a szlovén balett egyesület ifjú tehetségei a 24-i előadáson, amelyet a Lendvai Színház- és Hangversenyteremben tekinthettünk meg. E fantasztikus élmény folytatásaként keletkezett a mai komolyzenei adás is.
»Mi a fontos az életben? Kaland, romantika és egy jó szivar.« E hitvallás szerint élt és alkotott Isaac Albeniz, a spanyol romantika egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze és zeneszerzője. Életének fordulatos napjairól és az Ibériai-félsziget lenyűgöző dallamvilágáról tudhatnak meg többet az MMR komolyzenei műsorában.
Johann Sebastian Bach, a barokk zene atyja, több mint 1000 szerzeményt hagyott az utókor számára. Szinte kétnaponta gyártotta a zseniálisabbnál zseniálisabb harmóniákkal teli műveket. A fiai gyakran segítettek édesapjuknak, hiszen öregkorára már szinte teljesen megvakult. Felesége pedig szorgalmasan másolgatta férje kéziratait. De valójában csak másolgatta, vagy néha ő is belekomponálta zenei elképzeléseit?
Művei mély filozófiával és spiritualitással telítettek; tanító jellegük miatt zeneszerzők nemzedékeire hatottak, többek között Wolfgang Amadeus Mozartra is. Johann Sebastian Bachról, a barokk zene egyik legnagyobb óriásáról mindenki hallott, ennek ellenére műveit kevesen ismerik. Születésének 330. évfordulója alkalmából a mai komolyzenei adásban leghíresebb művei fognak felcsendülni.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
Új esztendő, új témák; régi műsor, régi, viszont szebbnél szebb zenével.
Anton Rubinstejn a 19. század egyik legnagyobb zongoraművésze, zeneszerzője, karmestere és tanára volt. Sajnos hírneve és művei háttérbe szorultak, sőt halála után feledésbe is merültek. Hogy valójában ki is volt ő, és mit alkotott, erről tudhatnak meg többet a mai komolyzenei műsorban.
Seress Rezső zeneszerző, zongoraművész, a Horthy-korszak egyik legnagyobb hatású előadója, aki Szomorú vasárnap című slágerével vált világszerte híressé, 1889. november 3-án született Budapesten. Dalait többen ismerték, mint őt magát. Apró termetű, észrevétlen kis ember volt, fél kézzel játszott, a másikkal a ritmust vezényelte, s énekelt hozzá, alig hallhatóan, rekedten, szinte csak magának mondta a szöveget. Ha kérdezték tőle, hogy tényleg ő szerezte-e a régi híres slágereket, szégyenlősen mosolygott: „Fél kézzel írtam.” Pedig kottát olvasni nem tudott, még a hangokat is hallás után kereste ki a jobb keze két ujjával, hiszen zongorázni sem tanult soha, de a füstös, borgőzös kocsmákban, ahová élni járt, este hattól hajnalig olyan hangulatot teremtett, hogy ország-világ csodájára járt. Mindig és mindenkinek a mosolygós arcát mutatta, pedig szíve tele volt szomorúsággal. Ki volt ő valójában, és mivel tudta így elbűvölni a közönséget? Erről többet megtudhatnak komolyzenei műsorunkban.
Életünket keresztül-kasul szövi a zene a bölcsőtől a sírig. A zene, ami az ember legősibb kifejezési formája, eszköze, amely ősibb, mint a nyelv. Még írni se tudott az emberiség, amikor a hang és a szó a hatalmába kerítette. Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésére október 1-jét a Zene Világnapjának nyilvánította. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését. A közelgő Zene Világnapja alkalmából a mai komolyzenei műsorban a megszokottnál több csodás zene vár Önökre. Tartsanak velünk!
Neveljaven email naslov