Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
November kezdeténél tartunk, pontosabban első szerdájánál. Már jó ideje a hónap első szerdáján a nemzetiségileg vegyesen lakott községek polgármestereit látjuk vendégül. A sort Moravske Toplice Község polgármesterével, Alojz Glavačcsal folytatjuk.
November kezdeténél tartunk, pontosabban első szerdájánál. Már jó ideje a hónap első szerdáján a nemzetiségileg vegyesen lakott községek polgármestereit látjuk vendégül. A sort Moravske Toplice Község polgármesterével, Alojz Glavačcsal folytatjuk.
Jó napot kívánok! Köszöntöm stúdiónk vendégeit Váczi Dorkát és Galambos Attilát, akik a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete meghívására érkeztek hozzánk Magyarországról, hogy Jóllét a pedagógiában! címmel adjanak elő. Mielőtt rátérnénk a témára arra kérem mondjanak néhány szót önmagukról, Dorka, mint olvastam „elhivatott demokratikus nevelő” újító, a partneri viszony szorgalmazója az oktatásban. Attila pedig az egyéni érdeklődés mentén szervezett tanulást tartja eredményre vezetőnek, amikor a saját képességhez igazodik a munka. Kettőjük területe a bántalmazott és a bántalmazó csoportok fejlesztése….
1956 azon ritkaságszámba menő huszadik századi esemény, amire joggal lehetünk büszkék mindannyian, és csillagként ragyoghat a magyarság lelki szeme előtt. Még ha nem is volt a Muravidék a forradalmi Magyarország része, az ottani események kitörölhetetlen nyomot hagytak e vidéken is. A menekülteket 56-ban megsegítő családok akkor még igen fiatal tagjai emlékeznek vissza első kézből a történtekre, illetve történészek segítségével rajzoljuk meg muravidéki szemszögből az akkori eseményeket, amelyek nemzetközi szinten is komoly visszhangot keltettek.
Az e heti Aktuálisban a Lendvai Idősek Otthonával foglalkozunk abból az apropóból, hogy a közelmúltban megünnepelték fennállásuk kerek évfordulóját. Ugyanis az idén novemberben lesz 30 éve, hogy megnyitotta kapuit az idősek gondviselésével foglalkozó intézet. A műsort élő egyenesben a helyszínen készíti Cigan Szilvia műszaki munkatársaival, Gal Andival és Bencik Istvánnal.
Nehéz hónapok várnak a Bánután székelő Muravidéki Mintagazdaságra, arra a projektre, amely a muravidéki magyar nemzeti közösség legnagyobb projektjének mondható. Csak nagyon röviden összegezzük a kezdeteket: 2016-ban készült el és került elfogadásra a Muravidéki Gazdaságfejlesztési Program, amelynek célja a magyar nemzeti közösség gazdaságának serkentése, előmozdítása. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa a programot 2021 szeptemberében a mezőgazdasági tevékenység fejlesztésével és támogatásával egészítette ki, amit aztán a szlovén kormány is jóváhagyott. A 2021-2024 -es időszakra vonatkozó négyéves projekt egy mintagazdaság létrehozását és a mezőgazdasági tevékenység fejlesztését foglalja magába a nemzetiségileg vegyesen lakott terület öt községében. Erre a célra a kezdetekben 8 millió euró állami támogatást irányoztak elő, két-két milliót minden évre. A támogatási összeget a későbbiekben csökkentették. Az idei év végével a négyéves projekt a végéhez ér. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium elutasította a Muravidéki Mintagazdaság további finanszírozását. Ez azt jelenti, hogy a bánutai gazdaságnak az idei év végéig van a tevékenységéhez pénzügyi fedezete. 2025-től kérdésessé válik tehát a Mintagazdaság megmaradása. Szeptember utolsó napján a kialakult helyzetről tárgyalt a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa, ugyanakkor témája volt aznap a Ljubljanában megtartott Szlovén-Magyar Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésének is. Hogy mi lesz a legnagyobb nemzetiségi projekt további sorsa, az továbbra sem világos. Mai Aktuális című műsorunkban a mezőgazdasági projekt és a mintagazdaság megálmodóját, Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselőt, a muravidéki önkormányzati közösség korábbi elnökét, valamint Orban Dušant, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának jelenlegi elnökét látjuk vendégül, aki a Muravidéki Mintagazdaság tevékenysége beindításának felelőse. A probléma megoldásáról lesz szó mai műsorunkban.
A féléves realizáció és a költségvetés módosítása, a sikeresen elindított és az elodázott beruházások, valamint a polgárokat közvetlenül érintő kérdések.
Az idei szüret sok szempontból nevezhető kivételesnek. A magas hőmérsékletek miatt rekord korai szüreteknek lehettünk tanúi, ami viszont a mennyiség kárára vált. Hogy miként zajlottak a szüretek, illetve milyenek lesznek a 2024-es évjárat borai, arról műsorunkban Fehér Marika szaktanácsadóval, valamint Felső Alen és Zelko Marko borászokkal beszélgettünk.
20 évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a lendvai színház- és hangversenyterem épületét, Művelődési és Promóciós Intézet névvel. Önálló intézményként működött, amelyik a község és a régió jelentős kulturális központjává kívánt fejlődni, hiszen monumentális létesítmény, amit Makovecz Imre magyar építész tervezett meg a rá jellemző organikus stílusban.
Elemezés a hétvégi Európai Parlamenti választásokról, a vélemény nyilvánító népszavazásokról és helyhatzósági választásokról a Népújság és MMR felelős szerkesztőjével.
A hónap első szerdájának Aktuális című műsorában Iztok Fartek, Šalovci Község polgármestere a vendégünk, akivel a község időszerű kérdéseiről és terveiről beszélgettünk.
A május 29-ei Aktuálist a június 9-én, az európai parlamenti választásokkal egyidőben esedékes három referendumnak szenteljük. A véleménynyilvánító népszavazáson az eutanáziáról, a preferenciális szavazatról és a kannabiszról mondják ki álláspontjukat a szavazójoggal rendelkező polgárok. A három témakörben a mellette és az ellene lévő álláspontokat törekszünk bemutatni az MMR hallgatóinknak. A műsort Cigan Szilvia és Fehér Ilona készítette.
A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja keretében a mezőgazdasági tevékenység terén elért eredményekről és tervekről. Beszélgetés Orban Dušannal, az MMÖNK elnökével és Bojnec Elizabeta projektfelelőssel.
Folytatódik a kapornaki járda kiépítése, a hodosi sportközpont felújítása hamarosan befejeződik, a RUNE projekt keretében pedig az év végén várható az optikai hálózat kiépítésének elkezdése. Tamaško Denisszel, Hodos Község polgármesterével a község időszerű kérdéseit boncolgatjuk.
Körkérdésekkel igyekszünk feltárni, hogy kinek mit hozott az uniós csatlakozás, hogy élték meg a változást a polgárok a határ két oldalán és hogyan tekintenek a jövőbe.
Nemrég két lendvai iskolában is közbiztonsági incidens történt. Hogyan reagál ilyen esetben az oktatási-nevelési intézmény, milyen protokoll szerint jár el? Mi a feladata a rendőrségnek és a szociálisügyi központnak? Megfelelő-e a kommunikáció az érintett felek közt? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a műsorban.
Adásunkkal egyidőben Gornja Radgonán a 33. MEGRA nemzetközi építőipari vásár megnyitója zajlik. A vásár a Pomurski sejem Rt. idei évi második rendezvénye. Mint köztudott, a legnagyobb, a legigényesebb minden szempontból pedig az AGRA a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari vásár, amely majd augusztusban nyitja meg kapuját. Vásárlátogatóként ismertek számunkra a rendezvények, az előttünk álló adásidőben viszont most egy kicsit a kulisszák mögé is betekintünk. Ebben Sandra Sedmak, a Pomurski sejem Rt. kereskedelmi igazgatója lesz a segítségünkre.
Az Aktuális mai adásának témája a mesterséges intelligencia. Ennek egyik apropója, hogy az EU a múlt hónapban szavazta meg a MI szabályozására vonatkozó rendeletet…
Az év negyedik hónapjának első szerdáján az Aktuális című műsorunkban Magyar Jánost, Lendva Község polgármesterét látjuk vendégül. Adásunkban a község időszerű tevékenységét, a terveket világítjuk meg. Szólunk arról, hogy milyen a község lakásgazdálkodási terve, hogy mit tud felkínálni a fiatal családoknak, mely beruházások megvalósítása szerepel az idei költségvetésben, miért nem elégedettek a kétnyelvű ügyvitel és a nemzetiségi közösség tevékenységének finanszírozásával?
A tisztább környezet elérése érdekében már nélkülözhetetlen a szelektív hulladékgyűjtés. Vajon a háztartásokban ezt mennyire valósítjuk meg? Melyik hulladékból - mennyit termelünk éves szinten? Hol merülnek fel gondok?
Neveljaven email naslov