Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Az Európai Unióban minden 7. uniós állampolgár kisebbségi létben él. Ez mintegy 35 millió embert jelent. Ezen emberek jelenlegi és jövőbeni jogairól, az odáig vezető útról, egy összeurópai fellépésről, a kisebbségi jogokért kezdeményezett aláírásgyűjtésről beszélget Végi József Vincze Lóránttal, a FUEN elnökével.
367 epizod
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
Az Európai Unióban minden 7. uniós állampolgár kisebbségi létben él. Ez mintegy 35 millió embert jelent. Ezen emberek jelenlegi és jövőbeni jogairól, az odáig vezető útról, egy összeurópai fellépésről, a kisebbségi jogokért kezdeményezett aláírásgyűjtésről beszélget Végi József Vincze Lóránttal, a FUEN elnökével.
Az oktatásról szóló törvény értelmében az általános iskoláknak minden tanévre éves munkatervet kell készíteniük. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen működő kétnyelvű általános iskoláknak nemzetiségi programot is kell készíteniük, amely része az éves munkatervnek. A nemzetiségi oktatási külön törvény szerint az intézetek nemzetiségi programját a társalapítónak, tehát a községi nemzeti közösségek tanácsainak kell elfogadniuk. A dobronaki magyar önkormányzat októberben hagyta jóvá a helyi általános iskola nemzetiségi programját, a lendvai magyar önkormányzat pedig ezen a héten vitatta meg és fogadta el a lendvai egyes és kettes számú általános iskola, a göntérházi iskola, valamint a Lendvai Óvoda nemzetiségi programját. Ezek a programok intézetenként ugyan változóak, de nagyban nem különböznek egymástól. Kimondottan a magyar nyelv fejlesztését, a hagyományok és a kultúra megőrzését, továbbadását, erősítését segítik elő. Mai adásunkban Šebjanič Valériával, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola igazgatójával beszélgetünk a gazdag nemzetiségi program jelentőségéről, a tevékenységekről, a tematikus napokról, egyszóval a program tartalmáról.
Orban Dušannal, az MMÖNK Tanácsának elnökével és Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk. Műsorainkban már több ízben szóltunk arról, hogy nehéz helyzetbe jutott a Bánután kialakított Muravidéki Mintagazdaság. A projektet a Mezőgazdasági, Erdészeti és Élelmezési Minisztérium finanszírozta, megvalósítója pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A négyéves időszak lejártával a minisztérium határozottan elutasította a program pénzügyi támogatását. Ezzel kérdésessé vált a gazdaság további sorsa. Október utolsó vasárnapján nyílt napot szerveztek a mintagazdaságban, amelynek keretében szépszámú közönség látogatott el Bánutára. Az esemény egyben „A mintagazdaság létrehozása” című projektidőszak záróünnepsége is volt, amely A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja 2021-től 2024-ig terjedő időszakának keretében valósult meg. Hogyan tovább? Erre a kérdésre is keressük a választ mai nemzetiségi műsorunkban. A folytatásban pedig A képviselőkről szóló törvénymódosítás elfogadása lesz a témánk. Az elmúlt években számos bonyodalmat, vitát és bírósági pert is okozott a nemzetiségi parlamenti képviselői, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztségének összeférhetetlensége. A törvénymódosítás ezt a kérdést megoldja, hiszen a két poszt összeférhetőségét világosan kifejezi.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett fogadásról számolunk be mai adásunkban. Magyarország Lendvai Főkonzulátusa a hét elején tartott fogadást az esemény évfordulója tiszteletére, amelynek keretében Muravidékre látogatott dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a magyar Országgyűlés volt elnöke. A rendezvényen átadták Magyarország állami kitüntetését, amelyben Zver Ilona részesült.
Mai nemzetiségi műsorunk első részében Varga Edittel, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a nyár óta zajló két beruházásról: a Kézművességek Háza udvarán levő Pajta bővítéséről, valamint a Dobronoki György-ház felújításáról. A beruházások költségei több mint 100 ezer eurót tesznek ki. Adásunk második felében beszámolunk a Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának üléséről, amelynek témája a 2025-ös és a 2026-os évi állami költségvetés volt. Elsősorban azzal foglalkozunk, hogy az őshonos nemzeti közösségek szempontjából nézve, a következő években, várható-e bármilyen változás a tevékenységek finanszírozásában. Ez azért is fontos, hogy tudjuk, hogy a nemzetiség számíthat-e további beruházási munkálatokra?
1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc honvéd főtisztjeit, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A magyar kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát. Ezen a napon a vértanúkra emlékezik a magyar nemzet nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is. Lendván, az 1849. október 6-i, az azt megelőző és az azt követő eseményekre előadásokkal emlékeztek. Dr. Göncz László történész Zala György és Lendva címmel tartott előadást, míg Viski-Latorné Dögei Edit, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Törökszentmiklósi Csoportjának elnöke Az Aradi vértanúk hitbizonyosságát mutatta be. Ez utóbbi előadásból szemezgetünk mai nemzetiségi műsorunkban.
Két és fél éves szünet után újra összeült a Szlovén–Magyar Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság, amelynek XIX. ülését Ljubljanában tartották meg. „Az ülésen a vitás kérdések miatt részletes egyeztetésekre volt szükség, amelyek konstruktív hangulatban zajlottak” ‒ nyilatkozták a résztvevők. A vegyes bizottság ülésén azon területek kerültek előtérbe, amelyek előre viszik a muravidéki magyar és a Rába-vidéki szlovén közösség életét a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a sport terén. Egyebek között szó volt az infrastruktúra fejlesztésének lehetőségéről, a közös gazdasági alap elindításáról és a Muravidéki Mintagazdaság további működéséről is. A részletekről tudhatnak meg többet mai adásunkban.
A nemzetiségi parlamenti képviselői, illetve a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöki tisztsége betöltésének összeférhetetlensége az elmúlt években számos nézeteltérést, vitát, sőt bírósági pert is eredményezett. Közben a kérdés felvetődött a Tengermelléki Olasz Önkormányzati Nemzeti Közösség körében is. A képviselőkről szóló törvény ugyanis nem mondja ki világosan, hogy a nemzetiségi parlamenti képviselő lehet-e a csúcsszervezet elnöke vagy sem. Annak érdekében, hogy ez a probléma most és mindenkorra megoldódjon, elindították A képviselőkről szóló törvény módosításához szükséges parlamenti eljárást. A módosítási javaslatot múlt héten tárgyalta és támogatta az országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága. Korábban kikérték a magyar és az olasz nemzeti közösség véleményét is. Mai nemzetiségi műsorunkban a törvénymódosítás kérdését boncolgatjuk a bizottság ülésén elhangzottak tükrében.
Az elmúlt hónapokban eléggé elmérgesedett a viszony a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tanácstagjai, valamint a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tanácselnöke között. Bizonyos témakörökben, kérdésekben nem tudnak közös nevezőre jutni. Az üléseken időnként meddő vita alakul ki, mert mindkét fél, saját igaza mellett kiállva, nem enged a másiknak, vagy talán meg sem akarja hallani a másik felvetéseit. Vajon kinek a javát szolgálja ez? A Muravidéken élő magyar közösségét semmiképpen. Ez az én saját véleményem. Mai adásunkban hat pontban körüljárjuk a vitás kérdéseket. Horvat Tomit, a Lendva Községi MNÖK tanácselnökét arra kértük, hogy ecsetelje a csúcsszervezet elnökének munkájával kapcsolatos kifogásaikat. Orban Dušan, az MMÖNK Tanácsának elnöke pedig indokolja saját és a hivatal által végzett tevékenységet. Hogy kinek van igaza? Tisztelt hallgatóink, a tanulság levonását önökre bízzuk.
A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 1994-ben kezdte el munkásságát azzal a céllal, hogy fejlessze a muravidéki magyar nemzeti közösség kulturális tevékenységét, őrizze és népszerűsítse az egyetemes magyar kulturális értékeket, és a lehető legszélesebb értelemben segítse a muravidéki magyar kultúra őrzőit. Tevékenységével erősítse a magyar nemzeti közösség nemzeti öntudatát. A kultúra erősítése mellett feladata a hagyományőrzés, az anyanyelvápolás, a könyvkiadás és még sorolhatnánk. Az intézet alapítója a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A működéshez anyagi támogatást a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma és Magyarország, mint Nemzetiségi jelentőségű intézménynek odaítélt támogatás biztosít. Az elmúlt 30 év fejlődéséről, sikereiről lesz szó mai adásunkban. Elsősorban a legkiemelkedőbb feladatról, a művelődési egyesületek és egyéb csoportok szakmai és egyéb támogatásáról. Soós Mihály igazgató úrral azt mérlegeljük, hogy az intézet mennyire tud eleget tenni az elvárt feladatoknak?
Két nappal ezelőtt, június 4-én volt a nemzeti összetartozás napja, amikor az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezett a magyar nemzet. A 2010-ben, a magyar országgyűlés által elfogadott, az emléknapról szóló törvény értelmében „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Az emléknapról a határon túli magyarok körében is évről évre megemlékeznek. A muravidéki magyarság a Zsitkóc és Bödeháza közötti Barátság Parkban tartott emlékműsort. Először a nemzeti összetartozás napjának jelentőségéről kértük ki Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő véleményét, majd pedig a szlovén parlament és a kormány mandátumának felénél tartva, a tervek megvalósításáról és az eredményekről beszélgetünk.
2005-ben, 19 évvel ezelőtt, alapították meg a Kárpát-medencei Magyar Újságíró Egyesületek Közösségét, amelynek tevékenységében a határon túli magyar nyomtatott és elektronikus média szerkesztőségei vesznek részt. A tagok, illetve a találkozó résztvevői eredményként könyvelik el a közösség eddigi munkáját, hiszen ennek során olyan közvetlen ismeretségek és barátságok jöttek létre, amelyeknek köszönhetően a külhoni magyar szerkesztőségek bármikor megkereshetik egymást, ha az egyes nemzetrészek életéről megbízható és hiteles információra van szükségük. A külhoni magyarságnak nem csupán magyar nyelvű, de ugyanakkor szakmailag kifogástalan magas színvonalú médiumokkal kell rendelkezniük. A háromnapos rendezvényen jelent volt a muravidéki magyar nyomtatott sajtó és elektronikus média is. Mai nemzetiségi műsorunkban ezek képviselőivel beszélgetünk.
A magyar és az olasz őshonos nemzeti közösség RTV műsorainak, illetve nyomtatott sajtótermékeinek helyzete és finanszírozása volt terítéken a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottságának 6. soros ülésén. A bizottság javasolja a kormánynak, hogy mérje föl, és lehetőség szerint iktassa be az RTV-ről szóló törvényjavaslatba a nemzetiségi stúdiók teljeskörű finanszírozását a kormány részéről. A nemzetiségi bizottság ajánlást tesz a kormánynak arra is, hogy rendezze a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet státuszát. Hétfőn tartotta 9. soros ülését a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa. A tagok a 2024-es költségvetési tervezet részletes bemutatása után megvitatták, és első olvasatban elfogadták a dokumentumot. A tanács zárt ajtók mögött értékelte A magyar nemzeti közösség gazdasági alapjának serkentési programja keretében megjelent felhívásra beérkezett pályázatokat, és elfogadta a 2025-2028-as időszakra vonatkozó új programot. Az ülésen bemutatták és elfogadták a Muravidéki Mintagazdaság stratégiai és üzleti tervét is. Ezek lesznek a témái mai nemzetiségi műsorunknak.
Mai nemzetiségi műsorunkban a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség 2024-es programtervét mutatjuk be, és azt boncolgatjuk, hogy ezt milyen pénzkeretből valósítják meg. Lendva Község az idei évben 331 ezer euró támogatást kapott az államtól a kétnyelvűség megvalósítására, a községi nemzeti közösség működésére és programjai megszervezésére. Horvat Tomi elnököt arról is kérdezzük, hogy mit kívánnak tenni a nemzetiségileg vegyesen lakott községek kétnyelvűségének arányosabb finanszírozása kérdésében. Az adás során kiderül az is, hogy jelenleg milyen állapotban van a völgyifalusi tájház, milyen felújítások valósultak meg, és milyen munkálatok előtt állnak.
Mai nemzetiségi műsorunkban az egyik legkisebb községi nemzeti közösségbe, Domonkosfára invitáljuk önöket, ahol a magyar önkormányzat idén is gazdag programtervet tűzött ki célul. A hagyományos és a valamivel újabb rendezvények mellett támogatást biztosítanak az egyesületeknek, az oktatási intézménynek, újra életre keltik az egyetemisták tanulmányi támogatását, megjelenik a Domonkosfáról szóló monográfia következő része, de ezen kívül egy nagyobb beruházás is vár rájuk. Minderről Orban Dušannal, a Šalovci Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a következő percekben.
A Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség tanácsa idén is gazdag munkaprogramot és pénzügyi tervet fogadott el. A már hagyományossá vált rendezvények mellé újakat is vezettek be. Beruházásokra is sort kerítenek. A megmaradás és a fejlődés érdekében támogatnak minden olyan jellegű rendezvényt, amely a magyarság együttműködését, összetartását és szilárdítását serkenti. Vugrinec Zsuzsival, a Moravske Toplice Községi magyar önkormányzat tanácsának elnökével beszélgetünk a 2024-es tervekről.
Mai nemzetiségi műsorunkban Hodosra, illetve Hodos Községbe invitáljuk önöket, ahol a községi magyar önkormányzat támogatásával és megvalósításával gazdag programtervet fognak megvalósítani idén is. Erről kérdezzük Roman Silvija elnököt, akivel arról is beszélgetünk, hogy a közösség révén milyen támogatási lehetőségek kínálkoznak azok számára, akik valamilyen módon kötődnek a nemzetiséghez, illetve a magyar nyelvhez, milyen beruházásokra készül a nemzetiségi közösség, és mi a teendő annak érdekében, hogy Hodoson a magyar közösség a következő évtizedekben nagyobb lélekszámúvá nőjön.
2023. december végén, miután a szlovén kormány felmentette tisztsége alól a Nemzetiségi Hivatal akkori megbízott igazgatóját, erre a munkahelyre megbízottként, legfeljebb hathónapos időszakra, Rok Petjét nevezte ki a kormány. Mai nemzetiségi műsorunkban vele beszélgetünk az elmúlt, kevesebb, mint négy hónapban e területen szerzett tapasztalatairól.
A Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség idén is a sokéve meghatározott hosszútávú célok megvalósítását tartja szem előtt. A munka- és fejlesztési tervekkel összhangban ösztönzi és megszervezi azokat a tevékenységeket, melyek hozzájárulnak a község magyar nemzetiségi tagjai identitásának megőrzéséhez. Nagymértékben támogatja a Dobronak Községben tevékenykedő egyesületeket, támogatja a fiatal egyetemistákat, a különféle intézmények és szervezetek programjait. Üzemelteti, karbantartja és fejleszti ingatlanjait: a Dobronoki György-házat és a Kézművességek házát, valamint ösztönzi a hagyományos kézművességek továbbadását. A dobronaki magyar önkormányzat az idei évre is gazdag programtervet állított össze, de beruházásból is lesz elég a tájháznál. Varga Edit tanácselnökkel beszélgetünk a tervekről adásunk első részében. A folytatásban pedig felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét a Szülőföldön magyarul nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz, illetve hallgatói támogatásra, amelyre május 3-ig lehet pályázni. A szlovéniai magyar nyelvű oktatási és nevelési támogatás eljárását ezúttal is a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet bonyolítja le. Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatás összege 100 ezer forintnak megfelelő euró. Érdemes odafigyelni az előző évekhez viszonyított változásokra, ami a pályázatok benyújtásának módjára vonatkozik. Ez kimondottan csak elektronikus formában történik a Rákóczi Szövetség által üzemeltetett www.mipont.hu webes felületen.
A Magyar Nemzeti Közösség Rádió- és Tévéműsorai Programbizottsága február végén hagyta jóvá Magyar Lovrić Mirjana kinevezését a magyar tévéműsorok felelős szerkesztőjének posztjára. A régi-új felelős szerkesztő új négyéves megbízatása április elsején lépett hatályba. Mai nemzetiségi műsorunk vendége Magyar Lovrić Mirjana, akivel a felállított célokról, tervekről beszélgetünk. Fényt derítünk arra, hogy a 2024-től 2028-ig terjedő időszakban milyen munkatervet és fejlesztési víziót fog megvalósítani a lendvai tévéstúdió szerkesztősége Magyar Lovrić felelős szerkesztő vezetésével.
A szlovén parlamentben múlt héten kiállítás nyílt, amelyen a muravidéki magyar közösség gazdag történelmét, hagyományát, valamint épített és kulturális örökségét mutatták be. A rendezvény Horváth Ferenc magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő kezdeményezésére a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közreműködésével és támogatásával jött létre. A kiállítás a Muravidéki magyarok címet kapta. A rendezvényen Urška Klakočar Zupančič, a szlovén Országgyűlés elnöke mondott köszöntő beszédet, hangsúlyozva, hogy az őshonos magyar nemzeti közösség nagymértékben hozzájárul Szlovénia társadalmának sokszínűségéhez. Az alkalmi kultúrműsorban a muravidéki kétnyelvű iskolák tanulói szerepeltek. A rendezvényen készített nyilatkozatokat, az eseményről formált véleményeket gyűjtöttük össze mai nemzetiségi adásunkban.
Neveljaven email naslov