Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Szlovén festmények, szobrok, díszes épületek. A szlovén képzőművészet remekeit állítjuk sorba, ezzel zárva véglegesen Pincétől Piranig című sorozatunkat.
52 epizod
Legújabb sorozatunkban Szlovéniát mutatjuk be Önöknek. Kósa Ferenccel természeti, építészeti, művészeti és tudományos értékeket, eredményeket keresünk. Feltárjuk e vidék elmúlt évszázadait is, és nem feledkezünk meg a magyar vonatkozásokról sem.
Szlovén festmények, szobrok, díszes épületek. A szlovén képzőművészet remekeit állítjuk sorba, ezzel zárva véglegesen Pincétől Piranig című sorozatunkat.
A Pincétől Piranig című műsorunk a célegyenesbe ér. Szlovénia egyik legpompásabb szegletével, pontosabban legnyugatibb szegletével zárunk. Piran és a többi tengerparti város, a szlovén Riviéra sava-borsa mai témánk. Piranban várost nézünk, Portorožban strandolunk, Izolában halakat eszünk.
Az 1990-es és kétezres éveket saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Ettől függetlenül ezek az évek is az egyetemes történelem részévé váltak. Szlovénia megszületik, megerősödik, majd a gazdasági válság véget vet a szárnyalásnak…
Koper nem pusztán egy kikötő, annál sokkal többet nyújt, ha hagyjuk, hogy hasson ránk. Lehet itt nyaralni, várost nézni, bevásárolni, sportolni is…
A második világháború utáni évek Jugoszláviában is zavarosak voltak. Amikor leülepedtek a dolgok, akkor viszont megkezdődött a nagy építkezés: a szocialista állam kialakítása jugoszláv módra. Szlovénia ezekben az években nyertesnek mondható, hisz gazdasági és társadalmi élete nagyban fejlődött. Sokan ma is nosztalgiával emlékeznek vissza a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évekre. De legkésőbb Tito halálával érezni lehetett, hogy gyűlnek a fellegek Jugoszlávia fölött…
Nem vetekedhet az Alpok csúcsaival, de a Snežnik mégis fontos szlovén csúcs Pivka és Ilirska Bistrica környékén.
Szlovénia talán legnépszerűbb turista mágnese Postojna mellett van. Igazi lovagvár, emberhalacska, lenyűgöző kőformációk, mindez várja a barlangba látogatókat.
Idrija messze földön híres csipkéjéről, de mai kis túránkból kiderül: Žiri és Cerkno is bír nagyon érdekes és fontos értékekkel. Valamelyest eldugott tájon járunk, az Alpok és a Dalmát-hegység csúcsai közt, Ljubljanától nyugatra.
A jugoszláv időkben még csak egy-egy helyezés vagy érem ütötte a szlovén nemzetiségű versenyzők markát. Manapság teljesen más a helyzet, a fejlődés kézzelfogható. A szlovén téli sportversenyzők felzárkóztak a világ elitjéhez.
Ljubljana nem nevezhető metropolisznak, ezért agglomerációja sem olyan tekintélyes. Vrhnika és Logatec kisebb városok, amelyek a szlovén főváros elővárosainak számítanak. A Barje pedig első osztályú élőhely közvetlenül Ljubljana alatt.
A huszadik század első fele: két világháború, óriási szenvedés, ugyanakkor technikai és társadalmi fejlődés, kulturális sikertörténetek. Valóban minden volt ezekben az években…
Icipici szeglete Szlovéniának, ahol oly sok szépet találunk: a Karszt egyedülálló jelenségei, Lipica fenséges lovai, az Unesco által védett barlangrendszerek, csak itt élő állatok és növények, no meg csak itt előállított termékek. Sežana környéke főleg ezért igazán vonzó.
Legújabb sorozatunkban Szlovéniát mutatjuk be Önöknek. Kósa Ferenccel természeti, építészeti, művészeti és tudományos értékeket, eredményeket keresünk. Feltárjuk e vidék elmúlt évszázadait is, és nem feledkezünk meg a magyar vonatkozásokról sem.
Nova Gorica folytatása lényegében az olasz földön lévő Goriziának. Trieszt pedig egykor több szlovénnek volt hazája, mint Ljubljana. Ma is élnek itt még szlovénok az egykori osztrák Riviérán, ami ma Friuli-Venezia Giulia olasz tartomány része éppen trieszti központtal…
A második világháború után létrejött Nova Gorica fiatal város, jóformán történelem nélkül. Ugyan a Tengermellék középső szegletének közigazgatási központja, mégis a Goriška Brda és a város környéke az, ami elsősorban érdekes errefelé.
Még sokat kell utazni, hogy az Adria kéksége táruljon elénk, mégis Tengermelléknek nevezik ezt a tájat. Bovec, Tolmin, Kobarid és Kanal az északi szeglete a történelmi területnek, és azért már itt is néha érezni a tenger szelét…
Évszázadokon át teljes osztrák hegemónia, német kultúrfölény jellemezte azokat a vidékeket, ahol a szlovénok éltek. Mégsem tűnt el a szláv nép nyelve, kultúrája, csak szunnyadt, és várta a kínálkozó lehetőséget. Ez az 1800-as évek végére lassan eljön, a folyamatokat már nem lehetett elodázni.
Több tízezer évvel ezelőtt már muzsikáltak a mai Szlovénia területén élő emberek, ez biztos. De miként alakult a zene története errefelé az egyszerű kis hangszertől egészen napjainkig? És mi az a zene, amit még exportálni is tudott e nép a környező országokba?
Szlovénia egyetlen nemzeti parkja a Triglav csúcsának környékét óvja, védi. Az országnak eme északnyugati csücske nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, de a szlovén nemzeti identitás elsőszámú táptalajának is tekinthető.
Talán a tengerpartot leszámítva valóban Szlovénia legpompásabb vidékére érkeztünk: Bled környékére. Az itteni tó és a hegyek még a jugoszláv időben is előkelő helyen voltak a lakók megítélésében, például Titonak is volt itt rezidenciája. De Bled mellett mesélünk Radovljicáról, Tržičről és a hoki fővárosáról, Jesenicéről is.
Neveljaven email naslov