Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Az örökségvédelem a feltárással kezdődik. A zsidó Muraköz – kiállítás a lendvai zsinagógában.
Az örökségvédelem a feltárással kezdődik. A zsidó Muraköz – kiállítás a lendvai zsinagógában.
A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramja építészeti szekciója hároméves munkáját mutatták be szombaton a Pesti Vigadóban. Köztük volt Pisnjak Atilla művészettörténész is, aki A Muravidék építészete a dualizmus korában című kiadványát prezentálta. Az eltelt három év tartalmáról szól Wessellényi-Garay Andor mentorként mai kulturális adásunkban, mint ahogyan megszólal Boris Cavazza, a ljubljanai Mestno Gledališče színésze, akit Yasmina Reza francia drámaíró Az öldöklés istene című darabjában láthatott a hétvégén a lendvai közönség is. Majd egy mélyebb eszmefuttatás következik dr. Tomaž Mastnak szociológus részéről arról, hogy függetleníthetjük-e magunkat/ társadalmunkat a tőke hatalmától.
Két nagyobb horderejű témával foglalkozunk mai adásunkban, az egyikben Andrej Tarkovszkij és Tarr Béla filmjeinek összefüggésében az idő és az ismétlődés fogalmát járja körül Meszelics Júlia, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Designkultúra Elméleti Intézetének alapszakos hallgatójaként foglalkozott szakdolgozatában a témával, a másik pedig nem más, mint Feri Lainšček Prešeren-díjas muravidéki író, akinek Ločil bom peno od valov című könyvét Zágorec-Csuka Judit ültette át magyar nyelvre.
Zsille Gábor József Attila-díjas költővel és műfordítóval beszélgetünk arról, milyen kép él benne Petőfi Sándorról, és tisztázunk néhány közhelyet az életműről. A továbbiakban visszatérünk a Pannonia Reflections fotókiállításra, ami a közelmúltban nyílt meg a lendvai várban.
Sütő András: Advent a Hargitán című kétfelvonásos darabját láthatta a hét végén a lendvai színház közönsége. Susán Ferenc a magyar irodalom klasszikusát rendezte meg, amelyben a népi jelképvilág eszköztárával ismerünk meg egy történetet a konokságról, a szeretetről, az idő múlásának viszonylagosságáról…
Műveltségünk hat alappillére a címe annak a többkötetes kiadványnak, amelynek Pap Gábor művészettörténész a szerzője, és amit a múlt hét végén a lendvai Bánffy Központban is bemutattak. Adásunk másik témája pedig már inkább jövőbe mutató, hiszen Szegedi-Varga Zsuzsanna, aki a Liszt Intézet vendége volt Jaka Železnikar internetművésszel az új kifejezési lehetőségekről szól, nemzetközi tapasztalattal a háta mögött.
Amennyiben Herman László képzőművész nevét említjük, akkor most már sokuknak – különösen a két évvel ezelőtti, lakosi és lendvai kiállítását követően – az üvegfestés fúziós eljárása jut eszébe, aki ennek avatott mestereként tovább gondolta a Hosszú, forró nyár Lakosban című témáját, felidézve és megjelenítve ennek az időszaknak jónéhány, számára kedves figuráját. Ezt az anyagot mutatja be maga az alkotó és Ciril Horjak, maga is festőművész, Herman kiváló barátja…
A horvát és a tágabb térség parasztlázadása leverésének 450. évfordulóját jegyzi idén a történelem, és talán nem véletlen az összefüggés azon tárlat tartalma között, amely a Muravidéki Múzeumban nyílt meg a múlt héten a szlovén kultúra napja alkalmából, és a paraszti munka művészi ábrázolását mutatja be. Mai adásunkban továbbá teret adunk Ivan Koncut: Fantje z Glaven ulice című szlovén regényének, amely a szerző gyermekkorának Lendvájába viszi vissza az olvasót, bejárva a városka egykori helyszíneit, felidézve a gyermekkor egy-egy állomásának az emlékek által megszépült részleteit.
Mai adásunkat a holokauszt nemzetközi emléknapjára felállított Hazatérés című kiállításról szóló összeállítással indítjuk, amely azon elhurcolt lendvai zsidó családokat mutatja be, akiknek tiszteletére botlatóköveket helyeztek el egykori otthonuk előtt. Majd további részleteket ismerhetnek meg a Vrenko felügyelő népszerű szlovén sorozat forgatásának hátteréről, végezetül pedig Marjan Horvat magánkiadásban megjelent mesekönyvéről is szól a szerző.
A magyar kultúra napja alkalmából kiosztották a Zala György kulturális díjakat. Adásunk első részében a díjazottakkal beszélgetünk. Ezt követően a Prevodni Pranger zárórendezvényéről szólunk, ahol ezúttal a magyar irodalom díjazott szlovén műfordításai kerültek fókuszba.
A magyar kultúra a helyitől az egyetemesig címet választottuk mai adásunkhoz, hiszen a muravidéki értékektől jutunk el ahhoz a központi rendezvénysorozathoz, amit Veszprém-Balaton körzete ígér Európa Kulturális Fővárosaként. No, de adjuk át a szót mai adásunk riportalanyainak, akik Szúnyog Sándorra, a 80 évvel ezelőtt született költőre emlékeznek, szólnak a Dobronakon bemutatott vígjátékról, amelynek szerzője és rendezője Cár József, kitérünk még a Kapcai Művelődési Egyesület magyar kultúra napi rendezvényére, majd átadjuk a szót Müller Mihálynak, aki a Veszprém-Balaton EKF sajtófőnöke, hogy általa átéljük az előkészületek izgalmát a hétvégi nyitórendezvény előtt.
Noha a Muravidéken nincsen egyetemi központ, léteznek kutatók, akiket a Muravidéki Akadémiai Tudományos Unió tömörít egybe. A két évtizede működő szervezet ugyan még küzd a társadalmi státusának megerősítéséért, ettől függetlenül megannyi kiadvánnyal igazolja létjogosultságát. Tagjai közé tartozik dr. Kovács Attila történész, akivel mai adásunkban ennek a szerveződésnek, a kölcsönös érdeklődésnek a jelentőségéről beszélgetünk, valamint saját publikációiról, amelyek között választ keresett arra is, befolyásolták-e a kisebbségben élő magyarok a 2022-es magyarországi választást.
A Horizont mai adásában visszalépünk a 2022-es évbe, kiemelve néhány eseményt a kulturális életünkből. Olyan összefüggő folyamat részei ezek, amelyek kollektív nemzeti és személyes önazonosságunk alakítói is együtt, legyen szó képzőművészetről, színjátszásról, irodalomról vagy éppen népi szőttesekről. Ezért ajánljuk a figyelmükbe mai összeállításunkat.
Talán szebb ajándékkal nem is kedveskedhetett karácsonyra a Lendvai Galéria-Múzeum közönségének, mint a 100 évvel ezelőtt született Gábor Zoltán életmű-kiállítása. Ehhez csatolták a Valakihez kell, hogy szóljak című kiadványt, a Nemzetiségi Művelődési Intézet könyvkiadási programjából. A témához tartozik a Lindua legutóbbi számának megjelenésekor készített beszélgetés Bence Lajos íróval, költővel, aki Gábor Zoltánra emlékezik a folyóiratban, másik két fontos évfordulót is említve. Nem maradunk azonban adósak az Ethnotrip: Bluz Panonski című új albumának bemutatásával sem.
Mai adásunkban visszatérünk az 50. Lendvai Nemzetközi Művésztelep témájához, amit amúgy is az időtlenség övez, és elbeszélgetünk Lipovics János, Becskei Andor, valamint Veres Gábor szobrászokkal elidőzve az idén nyáron készült alkotásaiknál. Műsorunk folytatásában az Irodalmi Karaván felvidéki vendégei szólalnak meg, majd a Silence együttes lendvai koncertjén készült beszélgetéssel zárjuk műsorunkat.
Lendva kulturális életének középpontjában a hét végén a Nemzetközi Művésztelep 50. évfordulója állt. Az ünnep alkalmából bemutatták a fél évszázadot kötetbe rendező monográfiát, valamint megnyitották az 50. művésztelepen készült bronz kisplasztikák tárlatát…
Jezuš, tovariš moj: mali katoliški molitvenik za slovensko lüdstvo med Müjrof in Rabo címmel kis katolikus imakönyv jelent meg muravidéki szlovén nyelvjárásban. A kötet ötletadója és társszerzője Akoš Anton Dončec. Vele beszélgetünk. Majd Tomaž Rode balett-táncos, a Szlovén Balettművészek Egyesületének elnöke mesél e táncművészet kihívásairól.
A Sokol, az Orel és a Levente mozgalmak jelentős hatással voltak a két világháború közti Muravidékre. Küldetésük a szellemi nevelés volt, de fontos szerepet töltöttek be a közösségépítésben. Šooš Peter történész mesterdolgozatában e három mozgalmat kutatta. Vele beszélgetünk. A férfias téma után a görög mitológia becsapott és figyelmen kívül hagyott hősnői felé fordulunk. Kilenc erős, de sebezhető nő őszinte vallomása szerelemről, fájdalomról és árulásról a Ljubljanai Városi Színház Junakinje, azaz Hősnők című előadásában.
Tasnádi István Szibériai csárdás című kétfelvonásos vígjátékát láthatta múlt héten a muravidéki közönség a budapesti József Attila Színház előadásában. A történet az első világháborúban hadifogságba esett magyar katonák túlélésért való küzdelmét mutatja be…
Megjelent Pisnjak Atilla, a Lendvai Galéria-Múzeum kurátorának a Muravidék építészete a dualizmus korában című tanulmánykötete, amely egy felvirágzást hozó időszak épített örökségével foglalkozik az említett térségben. Majd Csuta György festő és grafikus szól a kettős jubileuma jegyében felállított lendvai kiállításáról, ami a Bánffy Központban tekinthető meg az év végéig. Ezen kívül visszatérünk még a lendvai színházban bemutatott BOOM című performance-ra…
George Orwell 1943 és 44-ben írta meg Tündérmese alcímmel az Állatfarm című kisregényét a sztálini rendszer időszakának szatírájaként. Átfogva a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakot. Azonban, mint az a maribori SNG Lendván is bemutatott Orwell farm című előadásából kiderül, a darab fájdalmasan időszerű maradt.
Neveljaven email naslov