Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
„ A művészet a kérdésfeltevésig tud eljutni.” – Hegedűs D. Géza, a Romlás c. darabról.
Saáry Éva – a sokoldalú geológus.
„Lajkófélixes” interjú a művésszel.
„ A művészet a kérdésfeltevésig tud eljutni.” – Hegedűs D. Géza, a Romlás c. darabról.
Saáry Éva – a sokoldalú geológus.
„Lajkófélixes” interjú a művésszel.
Nemrég látott napvilágot dr. Zágorec-Csuka Judit muravidéki költő Ábécés gyermekversek 40 betűre című első gyermekeknek szóló verseskötete. A kiadványt Orbán Péter lendvai illusztrátor és grafikusművész látta el vidám és ötletes rajzokkal. Ferenc Katja ígéretes és ambiciózus fuvolaművész Lendván adott koncertet.
A Horizont mai adásában roppant érdekes anyagot készítettünk el dr. Lendvai Kepe Zoltán, a Lendvai Galéria-Múzeum főmuzeológusa és dr. Halász Albert, a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár helytörténeti részlegének szakemberével, akik a két intézmény együttműködésével állították fel A „450 éves első lendvai nyomtatott könyv” című kiállítást Muraszombatban. A fókuszba a reformáció hozta szellemi megújulás került, amely Kultsár György református prédikátort részben a fordítások, részben önálló mű megírására ösztönözte. Erről a kivételes időszakról és annak egyházi és világi kiválóságairól szól dr. Lendvai Kepe Zoltán.
Zágorec-Csuka Judit muravidéki költőt, írót és műfordítót a felnőttirodalom képviselőjeként ismerjük. Ezúttal viszont gyermekeknek szóló költeményekkel jelentkezett. Az Ábécés gyermekversek 40 betűre című kötete kapcsán beszélgetünk a szerzővel.
Március 27-éig látható a Muraszombati Galériában az a tárlat, amely a szlovén festészet két kiválósága művészetének rejtélyeibe ad betekintést. Az egyik Nikolaj Beer, aki szülőföldjének, a goričkói tájnak a festője. Ez a ragaszkodás azonban nem a földhözragadtsággal azonos, hiszen ez a kötődés a képzelet szabad szellemiségében nyilvánul meg a vásznain. Ugyanitt állít ki Herman Gvradjančič, akinek belső világa a tájjal rezdül együtt. Hamarosan kiderül, hogyan…
Franci Just és Štefan Kardoš szerzőpáros „Velünk vannak, velük vagyunk” című nyelvészeti kötetéről hallhattak. A könyv Štefan Küzmičnek, Janoš Kardošnak és Frank Bükvičnek állít emléket, akik irodalmi tevékenységükkel megalapozták a muravidéki szlovén nyelvet.
Bischofné Hesinger Katalin zalalövői költő Át a hegyen című verseskötete tavaly látott napvilágot. Az emberi lét kérdéseit boncolgató költemények naplószerű lírai rögzítése a költő belső történéseinek. Kulturális műsorunkban erről hallhatnak bővebben.
Bence Lajos muravidéki költő és író három évvel ezelőtt jelentkezett első novelláskötetével. Muravidéki rövid kis történetekből viszont akadt bőven, így nemrég megjelent az Egyszer én is című kötet folytatása.
Gálics István hagyatékának egy része a lendvai várban látható, ahol a művész grafikáiból és pillangógyűjteményéből rendezett kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. A hétvégén a lendvai zsinagógában kiállított rajzai viszont első alkalommal kerültek a közönség elé.
A ljutomeri műkedvelő színjátszás 120 éves múltra tekint vissza. A helyi művelődési egyesületben jelenleg két csoport is működik. Az egyik, a Srečko Centrih Színtársulat, több mint 40 éve tevékenykedik a jelenlegi formájában.
A Turay Ida Színház Hunyadi Sándor A vöröslámpás ház című novelláját alkalmazta színpadra. A darabot Lendván is bemutatták Szőke Laurával és Janza Katával a főszerepben.
Magyar János, Lendva Község polgármestere a szlovén kultúra napja alkalmából, idén a 20 éve működő lendvai színház és hangversenytermet részesített elismerésben, amely jelenleg a Könyvtár és Kulturális központ szervezeti egyesége. Továbbá Gönc Ludvik és Bažika Nikolaj, az intézmény munkatársai, Vajdič Rozálija gyógynövényszakértő és Franc Koren régiséggyűjtő, helytörténész és sokoldalú aktivista részesült elismerésben.
A hét vége Lendván a tánc jegyében telt. Az egyik esemény a BALTEK, vagyis a zeneiskolák és konzervatóriumok növendékeinek országos megmérettetése volt, amelyen Brina Gerebic, a Lendvai Zeneiskola balett-tagozatának tanulója abszolút kategóriában első helyezést és arany plakettet érdemelt ki. A másik, kicsit lazább eseménynek a Bánffy Központ táncterme adott otthont, ahol a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete szervezésében táncházat szerveztek.
Január végén, február elején a holokauszt áldozatainak nemzetközi napja köré rendeződnek az események, amelyek között szerepelt az Orfej iz pekla című kiadvány bemutatása is. A magyar irodalomból Radnóti Miklós versei születtek a bori táborban, az erőltetett menetben, és kerültek elő halála után. A mai adásunkban azonban egy lengyel költő és rabtársai megzenésített verseinek történetéről hallhatnak.
Cár Jenő megzenésített költeményeit mutatták be a hét végén Dobronakon. A Kis-Hétrét együttes koncertjével egybekötött eseményről hallhatnak ma egy összeállítást. Ezt követően a holokauszt áldozatainak nemzetközi napja alkalmából Boris Hajdinjak, a Zsidó Kulturális Központ Maribori Zsinagóga igazgatója emlékezik a genocidumra, érintve Elie Wiesel, Primo Levi és Kertész Imre irodalmi munkásságát is a megpróbáltatásokkal terhes időszakról. Majd Werner Schwab: Elnöknők című darabjáról beszélgetünk Tina Resman színésznővel, aki az említett darabban alakítja az egyik szerepet a Kranji Prešernovo gledališče társulatával.
Nincs hálásabb feladata a műsorszerkesztőnek, mint amikor az évet egy új könyv bemutatásával indíthatja. Ezúttal Bence Lajos lepte meg olvasóit az Egyszer én is című novelláskötetének folytatásával Muravidéki rövid történetek alcímmel. A szerzővel a felhőtlennek tűnő gyermekkori évekről, de az elmúlt évtizedekre árnyékot vető politikai háttérről is beszélgetünk. Majd a Slovenski oktet hét évtizedes múltjáról, valamint a hagyomány ápolásáról és a frissítés lehetőségéről hallhatnak összeállítást.
Az új esztendő első adásában a mögöttünk lévő év jelentősebb kulturális eseményeire tekinttünk vissza. Felidéztük, hogy mi is történt 2023-ban az irodalom, a művészet, a képzőművészet, a zene és a színház területén.
Két antológia megjelenése követte egymást az utóbbi hetekben Lendván. Az egyik A döntő pillanat, a másik pedig a Harmatfogók című gyűjtemény, immár a 10. számmal. A Szlovén Köztársaság Kulturális Közalapítványának Lendvai Területi Kirendeltsége, illetve a Lendvai Kultúregyesületek Községi Szövetsége által támogatott irodalmi gyűjtemények arra engednek következtetni, hogy létezik belső igény az önkifejezésre, az embereknek mondanivalójuk van mások felé, mindez papírra kívánkozik, hogy másokkal is megosszák élményeiket vagy az őket feszítő érzéseket.
A Lendvai Galéria-Múzeumban március 24-éig látható a Vis á vis című kiállítás, amely a Maribori Egyetem Pedagógiai Kara Képzőművészeti Tanszékének tanárai és azok hallgatói felé nyit, keresve a metszéspontokat, illetve egyéni utakat. Ezúttal Samuel Grajfoner és Jasmina Nedanovski grafikái néznek szembe egymással. Adásunk folytatásában a fotóművészet kerül előtérbe a lendvai színház- és hangversenyterem folyosóján látható alkotások kapcsán, amelyek a Magyar Fotóművészek Világszövetsége által érkeztek a Muravidékre.
A századfordulón Muraszombatban élő és tevékenykedő Eberl család történetét kutatta Tamara Andrejek, a Muravidéki Múzeum művészettörténésze. Majd zenei vizekre evezünk Nagygéci Kovács Józseffel, a Pannon Tükör szerkesztőjével, a Cseh Tamás és Csengey Dénes szerzőpáros zenei hagyatékát bemutató Másnap című lemez kapcsán.
Beszélgetes Nemcsák Károly Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló múvésszel. Franc Košar festő muraszombati kiállításáról. Az előadóművészetről, ami az iskoláskorban alapozódik meg.
Neveljaven email naslov