Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
„Ahhoz, hogy olyan világot építsünk fel, amilyet szeretnénk, tehát rugalmasabb, igazságosabb és fenntarthatóbb világot, továbbra is tevékenyen kell dolgoznunk olyan intézkedéseken, amelyek orvosolják az emberi jogok érvényesítését veszélyeztető hiányosságokat, és nem utolsó sorban újra a középpontba kell helyezniük a toleranciát, az együttérzést és az emberséget.” – mondja Peter Svetina, a Szlovén Köztársaság emberjogi biztosa. Az ombudsman független állami intézmény, amely gondoskodik az emberi jogok védelméről és előmozdításáról. Felügyeli a hatóságokat, és korlátozza az emberi jogokba és alapvető szabadságjogokba való önkényes beavatkozásukat. Függetlenségét az alkotmány biztosítja. Az ombudsman munkája sokrétű. Megvizsgálja az egyéni panaszokat, indítványoz, ajánlásokat tesz, kritikát és véleményt fogalmaz meg az alkotmánybíróságnak, különböző hatóságoknak, illetve nemzetközi szervezeteknek. Ezért, ha valaki úgy véli, hogy emberi jogait vagy alapvető szabadságjogait sérelem érte, vagy valamilyen más szabálytalanságot követtek el ellene az állami szervek, helyi önkormányzati szervek vagy közmeghatalmazottak, akkor küldje el panaszát az ombudsmannak. Az emberjogi biztos megvizsgálja a kezdeményezést, megállapítja, hogy illetékes-e az ügyben és a panasz megalapozott-e. Ha az ombudsman szabálytalanságot vagy jogsértést állapít meg, javaslatot tesz a hatóságnak ennek orvoslására.
359 epizod
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
„Ahhoz, hogy olyan világot építsünk fel, amilyet szeretnénk, tehát rugalmasabb, igazságosabb és fenntarthatóbb világot, továbbra is tevékenyen kell dolgoznunk olyan intézkedéseken, amelyek orvosolják az emberi jogok érvényesítését veszélyeztető hiányosságokat, és nem utolsó sorban újra a középpontba kell helyezniük a toleranciát, az együttérzést és az emberséget.” – mondja Peter Svetina, a Szlovén Köztársaság emberjogi biztosa. Az ombudsman független állami intézmény, amely gondoskodik az emberi jogok védelméről és előmozdításáról. Felügyeli a hatóságokat, és korlátozza az emberi jogokba és alapvető szabadságjogokba való önkényes beavatkozásukat. Függetlenségét az alkotmány biztosítja. Az ombudsman munkája sokrétű. Megvizsgálja az egyéni panaszokat, indítványoz, ajánlásokat tesz, kritikát és véleményt fogalmaz meg az alkotmánybíróságnak, különböző hatóságoknak, illetve nemzetközi szervezeteknek. Ezért, ha valaki úgy véli, hogy emberi jogait vagy alapvető szabadságjogait sérelem érte, vagy valamilyen más szabálytalanságot követtek el ellene az állami szervek, helyi önkormányzati szervek vagy közmeghatalmazottak, akkor küldje el panaszát az ombudsmannak. Az emberjogi biztos megvizsgálja a kezdeményezést, megállapítja, hogy illetékes-e az ügyben és a panasz megalapozott-e. Ha az ombudsman szabálytalanságot vagy jogsértést állapít meg, javaslatot tesz a hatóságnak ennek orvoslására.
A szlovén és a magyar kormány egyaránt megerősítette a Muravidék-Rábavidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásának programját. Mikor várható az első pályázatok megjelenése, kik pályázhatnak, és milyen projektek valósíthatók meg a támogatásokból? Ezekre a kérdésekre keressük a választ adásunk első részében, amikor is Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselővel, az MMÖNK Tanácsának elnökével beszélgetünk. Műsorunk második felében pedig Orban Dušan, Šalovci Község MNÖK Tanácsának elnöke lesz a vendégünk, akivel a Domonkosfai Porta nyári programjait, valamint a községi nemzeti közösség költségvetését mutatjuk be.
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa minden évben javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapnak a kiemelt jelentőségű muravidéki nemzetiségi intézmények támogatására. Az alap idén is a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézetet, az RTV lendvai stúdióit, valamint a Muravidéki Pedagógusok Egyesületét támogatja ezzel a jelleggel. A csúcsszervezet tanácsa más nemzetiségi programokat is megvalósító intézetet is javasolt a kiemelt jelentőségű támogatásra, mint például a Lendvai Galéria-Múzeumot és a Lendvai Könyvtár és Kulturális Központot, de a közalap ezeket az intézeteket nem vette fel a listára. A plusz támogatások gazdagabb programtervet jelentenek a felsorolt intézetek részére. Nemzetiségi műsorunkban ezúttal a kiemelt jelentőségű intézmények vezetőit kérdezzük arról, hogy mire fordítják a támogatást.
A civil szervezetek, egyesületek, valamint a társalapított intézetek támogatását vállalta fel és tartja feladatának valamennyi községi magyar önkormányzat, amelyek költségvetésükben minden évben bizonyos összeget elkülönítenek erre a célra, majd ebből pályázati úton nyerhetnek el nemzetiségi programjaik megvalósítására támogatást az egyesületek. A lendvai és a dobronaki nemzeti közösségben a napokban hoztak döntést a községükben működő és nemzetiségi programot is megvalósító egyesületek, illetve társalapított intézetek támogatásáról. Annak jártunk utána, hogy ezeknek a támogatásoknak mekkora a jelentősége a szervezetek és az intézetek programjainak megvalósítása során.
A Kapcai József Attila Művelődési Egyesület számára az 1981-es esztendő egy fontos mérföldkőnek számít, hiszen akkor alakult meg hivatalosan is. A falusiak a magyar kultúrát már korábban is ápolták, amiről régi fényképek tanúskodnak. A kapcai műkedvelők az elmúlt évtizedekben rengeteg szabadidőt feláldoztak azért, hogy a hagyományokat megőrizzék és továbbadják. A sikeres szakkörök munkája révén elvitték Kapca település és a muravidéki magyar közösség hírét a Kárpát-medence minden irányába. Ezt bizonyítja az egyesület számos cserekapcsolata is, akikkel a kapcaiak együtt ünnepelték meg a kerek jubileumot. A négy évtized során az egyesületet Lebár Irén, dr. Zágorec-Csuka Judit, Varga Teréz, Koter Gizella és Kolenko Alenka vezette. Az egyesület élén már 12 éve Herženjak Mária áll, akivel az ünnep kapcsán saját tevékenységéről, az egyesület sikereiről és a jövő terveiről beszélgettünk.
Múlt pénteken Lendvára látogatott Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, aki az elkövetkező esztendőkre is anyaországi támogatást ígért a külhoni magyaroknak, köztük a muravidéki magyaroknak is. A támogatások a magyar közösségek megmaradását és szilárdítását szolgálják. A magyar kormány a muravidéki magyar közösségnek szánt új székházat meghatározatlan időre a csúcsszervezet használatára bocsájtja. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter és Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke szándéknyilatkozatot írt alá. A külügyminiszter a Lendván megtartott sajtóértekezleten tájékoztatást adott a külhoni magyar közösségek szavazásának eredményéről is. A sajtótájékoztatón elmondottakból szemezgetünk mai adásunkban.
Vasárnap az országgyűlési választásokon a szlovén állampolgárok a változás mellett voksoltak. A részvételi arány több mint 70%-os volt. Ezúttal mindössze öt párt jutott be az országgyűlésbe. A Robert Golob vezette teljesen új Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) fölényesen megnyerte a választásokat. Rajtuk kívül a parlamentbe jutott még az SDS, az NSi, az SD és a Levica. A magyar és az olasz őshonos nemzetiségi közösségnek egy-egy képviselője van, mindkét esetben a régi-új képviselő jutott be az országgyűlésbe: Horváth Ferenc és Felice Žiža.
A nemzetiségi szószóló jogintézményét 8 éve hozták létre. A kezdetektől fogva a magyarországi szlovének parlamenti szószólója Kissné Köles Erika. Milyen téren tudta segíteni a Rába-vidéki szlovének fejlődését? Mely feladatok váratnak még magukra?
A Z generáció a digitális nemzedék, az 1995 után született fiatalok könnyen és gyorsan gyűjtenek információkat. Közéjük tartoznak a politikai eseményekre vagy például a választásokra vonatkozó adatok is? Foglalkoztatja-e őket a politika? Urnákhoz vonulnak majd április 24-én? Műsorunkban ezekre a kérdésekre válaszolnak a muravidéki fiatalok.
Magyarországon április 3-án tartották az országgyűlési választásokat. Az eddig feldolgozott adatok alapján ismét kétharmados többséget kapott a Fidesz-KDNP. A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan frissíti a választások eredményeire vonatkozó adatokat, ezeket mi is összegezzük. Másik témánk pedig, hogy a kézműves tevékenység április 1-jével a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet égisze alá került. Milyen célokat tűzött ki magának e téren az intézet?
Budapesten tartotta meg XVIII. ülését a Magyar–Szlovén Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság. Az egy héttel ezelőtti tanácskozáson a muravidéki magyar közösség képviselőjeként jelen volt Bacsi Zsuzsanna, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának alelnöke. Műsorunk első részében őt kérdezzük az ülésen elhangzottakról és a jegyzőkönyvbe foglaltakról. Adásunk második részében pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hosszúfaluban megvalósított projektjét mutatjuk be annak alapján, ami elhangzott a csúcsszervezet tanácsának ülésén a célokról és a tervekről.
A magyar kultúra napján nyerte el a kiemelkedő nemzeti érték címet a hetési férfi és női viselet, amely egyike a 67 értéknek, amelyek a Muravidéki Magyar Értéktárat alkotják. Ez az első muravidéki magyar érték, amely a Magyar Értéktárba való felvétellel elnyerte ezt a címet. Az Okos Doboz az egyik legnagyobb magyar nyelvű interaktív játékos feladatgyűjtemény, amely muravidéki feladatsorokat is tartalmaz.
Április 24-én Szlovéniában parlamenti választások lesznek, ami azt jelenti, hogy a választási joggal rendelkezők proporcionális választási rendszer szerint 88 képviselőt választanak, míg a magyar és az olasz őshonos nemzeti közösséghez tartozó külön választási joggal rendelkezők egy-egy képviselőt választanak soraikból. Ezek a nemzetiségi választások annyiban lesznek mások, mint az előzők, hogy most már nem az úgynevezett Borda módszer szerint választunk képviselőt, tehát nem rangsorolunk, hanem az egykörös többségi választási rendszert alkalmazzuk. A magyar nemzetiségi közösséghez tartozóknak ezúttal lesz választási lehetőségük, hiszen a választásokon többen is indulnak jelöltként. Mai nemzetiségi műsorunkban, az előző évtizedekhez hasonlóan, a mandátum lejárta kapcsán Horváth Ferenc nemzetiségi országgyűlési képviselővel beszélgetünk a négyéves mandátumban elért eredményekről, a muravidéki parlamenti képviselőkkel és az olasz nemzetiségi képviselővel való együttműködésről, valamint a két kormánnyal folytatott munkáról.
Közeledik március idusa. A következő napokban a muravidéki magyar közösség is méltóképpen emlékezik az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra. A hagyományokhoz híven mindegyik községi magyar önkormányzat szervez ünnepséget. A központi megemlékezést pedig Lendván tartják. Mai adásunkban Dobronakra látogatunk, ahol Varga Edittel, a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk. Elsőként a tavalyi évben elvégzett tevékenységet összegezzük és értékeljük, majd pedig kitérünk az idei programtervre is.
A Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség tavalyi munkáját is a Covid-19 világjárvány határozta meg. A programokat úgy építették fel, hogy tekintetbe vették a vírus engedélyezte lehetőségeket és a korlátozási intézkedéseket, de merítettek az előző év tapasztalataiból is. Ez azt jelenti, hogy azokra a programokra, amelyek a vírus miatt nem úgy valósulhattak meg, mint ahogy azt szerették volna, más lehetőségeket kerestek. Ebből eredően nyugodtan állíthatjuk, hogy a lendvai magyar önkormányzat a tavalyi évet rendezvények és tevékenység szempontjából eredményesen zárta.
Szlovénia és Magyarország 1992 novemberében írta alá a kisebbségek védelméről és támogatásáról szóló megállapodást. Ez volt az első ilyen jellegű dokumentum, amelyet Szlovénia önállósulása után szomszédos országgal írt alá. Az elmúlt harminc évben a két ország kapcsolatai, nemcsak a kisebbségvédelemben, hanem minden téren kiválóak voltak. Ezt bizonyítják az együttműködésre vonatkozó számadatok is. Ebben jelentős szerepe van a két őshonos nemzeti közösségnek, a muravidéki magyar és a Rába-vidéki szlovén közösségnek, amelyek hidat képeznek a két ország között. A jelenlegi mandátumban a két kormány a már meglévő együttműködést bővítette és felülépítette. Janez Janša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a héten Lendván ezt még egy együttműködési megállapodás aláírásával erősítette meg. Az úgynevezett Muravidék-Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról szóló együttműködési megállapodást kötötték meg, amelynek kezdeményezési gyökerei 2019-be nyúlnak vissza, az Orbán Viktor és Marjan Sarec miniszterelnöki találkozóra. A közös gazdasági alap létrehozásának javaslata akkor merült fel először. A most aláírt dokumentum a következő öt évben évente 5-5 millió eurót biztosít a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére.
Elcsépelt tény, hogy a koronavírus már második éve megbénította a világot. Rendezvények, programok, találkozók, ülések betiltása miatt az emberek bezárkóztak és elszigetelődtek. Nagyon nehéz lesz visszaállni a régi kerékvágásba – vallja mai műsorunk vendége, Vugrinec Zsuzsi, a Moravske Toplice Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsának elnöke. A kormányintézkedések ellenére azért a község öt nemzetiségileg vegyesen lakott településén kisebb létszámú részvétellel ugyan, de számos programot, tervet, beruházást megvalósítottak. Az eredményekről és az idei tervekről beszélgetünk.
A héten, kedden ünnepeltük a szlovén kultúra napját. A Rába-vidéken az Országos Szlovén Önkormányzat és a Magyarországi Szlovének Szövetsége is méltóképpen megemlékezett az ünnepről, hiszen a kultúra és az anyanyelv a közösség két legfontosabb fenntartó ereje. Mai adásunkban Holecz Károllyal, az Országos Szlovén Önkormányzat elnökével beszélgetünk a Rába-vidéki szlovén közösség helyzetéről. Tény, hogy az utóbbi tíz évben nagy változáson ment keresztül a Rába-vidéki szlovén közösség: nagy fejlődést élt meg a kétnyelvű oktatás, a régióban megújult az infrastruktúra és a szlovén közösség intézményrendszere, változott a gazdasági helyzet. Nagy reményeket fűznek az új, Muravidék-Rába-vidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásához. Mindez a Szlovén Köztársaság és a Magyarország által biztosított támogatásoknak köszönhető. A Rába-vidéki szlovén közösség készül az idei évi népszámlálásra és a parlamenti választásokra is.
Jövőre ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapjának kiadója. A szerkesztőség, mint a muravidéki nemzeti közösség székházában működő többi intézmény, idén tavasszal új helyiségekbe költözik. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium finanszírozásával újítják fel Lendva központjában az egykori szövetkezet épületét, amelyben több nemzetiségi intézet és szervezet is helyet kap. Köztük van a Népújság szerkesztősége is. Mai adásunk első részében a Népújság felelős szerkesztőjével, Király Meszelics Jutkával beszélgetünk. A folytatásban a csúcsszervezet mezőgazdasági projektjét mutatjuk be. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa elfogadta a közösség gazdasági alapja serkentési programjának a mezőgazdasági tevékenység beindítására vonatkozó végleges beruházási projektazonosító dokumentumait. A négyéves program célja a nemzetiségileg vegyesen lakott terület mezőgazdasági termelőinek támogatása, képzése, termékeik népszerűsítése és eladása. Tervben van egy tangazdaság létrehozása is, amelynek községenként kihelyezett egységei lesznek. A Muravidék-Rábavidék Gazdaságfejlesztési Alap létrehozása éves szinten 5-5 millió euró támogatást biztosít a muravidéki magyar és a rábavidéki szlovén közösségnek. A támogatást a szlovén és a magyar kormány biztosítja. De vajon ki és mire igényelheti majd a támogatásokat? Horváth Ferenc elnökkel és Bači Zsuzsanna alelnökkel beszélgetünk.
Mindenki előtt világos, hogy a tavalyi év egészségügyi helyzete megbénította a világot, áthúzta a jobbnál jobb terveket, meghiúsított világra szóló versenyeket, eseményeket. Ez alól vidékünk sem volt kivétel. Nagyszabású rendezvények megszervezésére csak kiváltságos esetben, komoly biztonsági intézkedések betartása mellett kerülhetett sor. A Domonkosfai Porta ennek ellenére nagyon sokszor életre kelt. A Šalovci Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség tavaly gazdag programot valósított meg. Az idei tervekkel sem fukarkodnak Domonkosfán. A számos rendezvény és hagyományőrző program mellett megnyílik a mezőgazdasági kiállítás, és megjelenik a Domonkosfáról szóló monográfia első része. Mai nemzetiségi műsorunkban Orban Dušannal, a domonkosfai magyar önkormányzat elnökével beszélgetünk. Elsőként a 2021-es év eredményeit értékeljük.
Mai nemzetiségi műsorunkban elsőként arról a tanácskozásról tudhatnak meg többet, amelyen a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöksége és a nemzetiségileg vegyesen lakott községek polgármesterei az együttműködési lehetőségekről váltottak véleményt a Muravidék-Rábavidék Gazdaságfejlesztési Alap keretében. Horváth Ferenc, a csúcsszervezet elnöke beavat bennünket a Lendván megtartott államtitkári szintű egyeztetésen elhangzottakba is, amelynek témája ugyancsak a két kormány által támogatott gazdaságfejlesztési alap létrehozása és kivitelezése volt. Adásunk második felében pedig Hodosra megyünk, ahol Roman Silvijával, a Hodos Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk a programszegény tavalyi évről, a megvalósított beruházásokról és arról, hogy a koronavírus miatt bevezetett intézkedések mekkora kárt okoztak az emberi kapcsolatokban.
Neveljaven email naslov