Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
„Amikor Pavarotti megszületett, Isten megcsókolta a hangszálait.” Ezt írta egyszer a New York Times kritikusa Luciano Pavarottiról, a zenetörténelem egyik legnagyobb tenor énekeséről. Szeptember 6-án múlt 10 éve, hogy a világ legfizetetebb komolyzenei előadója örök nyúgovóra tért. A mai komolyzenei műsor az ő emlékére készült.
158 epizod
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
„Amikor Pavarotti megszületett, Isten megcsókolta a hangszálait.” Ezt írta egyszer a New York Times kritikusa Luciano Pavarottiról, a zenetörténelem egyik legnagyobb tenor énekeséről. Szeptember 6-án múlt 10 éve, hogy a világ legfizetetebb komolyzenei előadója örök nyúgovóra tért. A mai komolyzenei műsor az ő emlékére készült.
Claude-Michel Schönberg zeneszerző 1980-ban új jelentést adott Victor Hugo regényének, mégpedig musical formájában. A mai műsor során A nyomorultak című musical leghíresebb betétdalai segítségével betekintést kaphatunk a 19. századi Franciaország szenvedéseibe.
Bár Ponchielli és Moszkowski különböző zenei kultúrából érkezett, mégis mindkét zeneszerzőben közös a dallamteremtő tehetség és a képesség, hogy zenéjükkel élénk érzelmeket keltsenek a hallgatóban. Ugyanis olyan mesteri dallamok kerültek ki tolluk alól, amelyek mindmáig közkedveltek úgy a koncert termekben, mint azon kívül.
Számos olyan zeneszerző tevékenykedett az idők során, akiknek a neve sajnálatos módon, zseniális és időtlen műveik ellenére sem került a leghíresebb zenei alkotók listájára. A mai műsor során időtlen zenéjük felfedezésének útjára invitálom Önöket.
Míg a hosszú, napsütéses napok telis-tele vannak vibráló energiával, addig a meleg éjszakák békések és nyugodtak. A derűs ragyogó égbolt szinte bármikor hirtelen beborulhat, és rémisztő zivatar pusztító ereje hasíthat végig a tájon. Mindezen jelenséget fel fogjuk fedezni a komolyzene segítségével.
Vajon milyen kulcsszerepet játszott Miháil Glinka az orosz nemzeti zene identitásának kialakításában? Erre a kérdésre a mai komolyzenei műsorban kaphatnak majd választ.
A zenei utazás során különböző régiókat, tájakat, városokat, országokat és kultúrákat founk megismerni különféle komolyzenei művek segítségével.
Miközben születésének 180. évfordulója alkalmából megemlékezünk Nyikolaj Rimszkij-Korszakov örökségéről, eszünkbe jut, hogy milyen mély hatást gyakorolt a zene világára. Kompozíciói, hangszerelései és tanításai révén átlépte a határokat, zenészek generációit inspirálta, és gazdagította a globális zenei kánont. Zenéje továbbra is világszerte visszhangot kelt a közönség körében, és tartós zsenialitásának és művészi víziójának bizonyítékául szolgál. Nyikolaj Rimszkij-Korszakov öröksége továbbra is maradandó bizonyítéka annak, hogy a zene képes túllépni az időn és a helyeken, és nemzedékeken át megérinteni a hallgatók szívét és elméjét.
Richard Addinsell leginkább a múlt század közepén tevékenykedett. Legfőképpen filmzenét komponált. Dallamai, mint egy másik korszak suttogásai, arra emlékeztetnek minket, hogy a zene igazi ereje abban rejlik, hogy képes túllépni az időn, és úgy megérinteni a lelket, ahogyan a szavak gyakran nem képesek. A mai emlékműsorban róla és időtlen zenéjéről tudhatnak meg többet.
Richard Addinsell leginkább a múlt század közepén tevékenykedett. Legfőképpen filmzenét komponált. Dallamai, mint egy másik korszak suttogásai, arra emlékeztetnek minket, hogy a zene igazi ereje abban rejlik, hogy képes túllépni az időn, és úgy megérinteni a lelket, ahogyan a szavak gyakran nem képesek. A mai emlékműsorban róla és időtlen zenéjéről tudhatnak meg többet.
Mióta létezik a keringő? Kik szereztek keringőket? Vajon minden keringőre lehet táncolni? Ki volt a bécsi keringő királya? E kérdésekre a mai komolyzenei műsorban kaphatnak válaszokat.
A mai műsorban újra felfedezzük Beethoven valahány leghíresebb zeneművét, mjad ugyanezen alkotások zseniális jazz-feldolgozásai is fel fognak csendülni. Tartsanak velünk!
Alekszandr Porfirjevics Borogyin, a 19. század kiemelkedő alakja kitörölhetetlen nyomot hagyott mind a tudomány, mind a zene területén. Zeneszerzőként és kémikusként betöltött egyedülálló kettőssége jól mutatja az emberi elme rendkívüli képességét arra, hogy több tudományágban is kiemelkedő teljesítményt nyújtson.
Ősz, az évnek az az időszaka, amikor a természet a színek és az átmenetek lélegzetelállító remekművévé alakul át. Ez az az évszak, amikor a levelek vibráló vásznakká változnak, és a vörös, a narancs és az arany gazdag árnyalataival festik meg a tájat. A levegő csípős és frissítő lesz, a világ pedig mintha kifújná magát, és felkészülne a tél csendes álmára. Ez az elmélkedés, a hála és a meghittség ideje, amikor összegyűlünk, és nyitott szívvel fogadjuk az évszakok változását. És vajon milyen zenével tudnák leginkább kifejezni mindezt az édes mélabút? Többek szerint azokkal a zeneművekkel, amelyeket csellóra szereztek. De tényleg így van ez? Nos, erről meggyőződhetnek komolyzenei műsorunk során, hiszen ma a zenetörténelem legszebb csellóművei fognak elhangzani.
Lili Boulanger Párizsban született. Ő volt a zenetörténet első női zeneszerzője, aki megnyerte a Római Nagydíjat. Ennek ellenére szinte senki sem hallott róla, sőt csodás, harmóniadús műveit is nagyon ritkán adják elő. A mai műsorban bemutatjuk e tehetséges zeneszerző rövid életét és néhány magával ragadó zenei alkotását.
Richard Wagner korának híres zeneszerzője volt. A német zene hírnökének tartották. Gondolkodásmódja és politikai nézetei miatt viszont sokan bírálták. Hogy valójában ki is volt Richard Wagner, erről tudhatnak meg többet a mai adásban.
Felix Blumenfeld orosz zongoraművész és zeneszerző 1863. április 19-én, azaz 160 éve született. Manapság már nagyon kevesen ismerik és játsszák műveit, pedig alkotásai kiérdemelnék a maradandó örökség jelzőt.
Szergej Rahmanyinovval kapcsolatosan rengeteg anekdota keletkezett. Születésének évfordulója alkalmából hallhatnak is néhányat róla, majd ezen és csodás zenéje által megtudhatnak róla egy és mást.
Boccherini Minuetjét már mindenki hallotta valahol, hiszen az E-dúr vonóskvintettjének eme tételét gyakran felhasználják reklámok és filmek alap- ill. háttérzenéjének. Viszont nagyon kevesen tudják, hogy valójában ki is e híres mű szerzője. Születésének évfordulója alkalmából többet megtudhatnak a mai komolyzenei adásban.
A mai komolyzenei műsorban egy Szilveszter esti válogatással készültünk az Önök számára. B.Ú.É.K.!
Emlékeznek arra a jellegzetes dallamra, amit szinte mindenhol lehetett hallani? Hiszen bármikor megszólalt egy Nokia mobiltelefon, akkor hallhattuk azt a jellegzetes dallamot. Ez a dallam valójában egy komolyzenei mű részlete, melynek szerzője Francisco Tarrega, aki 170 éve pillantotta meg a napvilágot.
Neveljaven email naslov