Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Engelbert Humperdinck, a német késő romantika egyik képviselője volt. A nagyközönség sajnos csupán egy alkotását ismeri, mégpedig a Jancsi és Juliska meseoperáját. A mai adásban méltón fogunk megemlékezni e zseniális zeneszerzőről és csodás műveiről.
158 epizod
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
Engelbert Humperdinck, a német késő romantika egyik képviselője volt. A nagyközönség sajnos csupán egy alkotását ismeri, mégpedig a Jancsi és Juliska meseoperáját. A mai adásban méltón fogunk megemlékezni e zseniális zeneszerzőről és csodás műveiről.
„Addig nem hamis egy szaxofon, amíg nem fújják,” tréfálkoznak néha a szaxofontanárok. De e szavak nem is állnak oly távol a valóságtól, hiszen szaxofonon játszani nem egyszerű dolog. Tisztelt Hallgatóink, a mai komolyzenei műsorban megtudhatják, hogy miért is olyan nehéz megszólaltatni ezt az aranyszínű fúvós hangszert, hogyan és mikor keletkezett, és hangja miért ragadja magával a hallgatóságot.
"Liszt számára a cigányzenész nemes vadember, akibe maga a természet helyezte a muzsikálás csodálatos adományát. Semmilyen formális képzést nem kapott, még kottát sem tud olvasni, s a zene úgy buzog belőle, mint a víz a szökőkútból. Hogyan lehetséges ez? Hogyan lesz a cigányzenészből, tanár nélkül, virtuóz hegedűs, hangszerének tökéletes ura? Liszt számára ez újabb bizonyíték volt arra, hogy a zene istenadta dolog, az isteni terv része..." Az elhangzottakat Alan Walker írta Lisztről szóló könyvében, s hogy mennyire sommás és helytálló ez a gondolat, arról Önök is meggyőződhetnek az elkövetkezendő 52 percben, hiszen a Komolyan a zenéről című 2013-as év utolsó adása a világon egyedülálló, 100 Tagú Cigányzenekarról fog szólni.
A mai műsor során egy olyan amerikai zenei műfajról lesz szó, ami a népszerűsége csúcsát az 1900 és 1920 közötti időszakban érte el. Ezután évtizedekre feledésbe merült. Majd az 1970-es években egy amerikai zongorista, Scott Joplin, a rég elfeledett zenei műfaj megteremtőjének műveivel egy zseniális játéktechnikát hozott létre, amivel teljesen lenyűgözte a nagyközönséget. Ezennel újra életre keltette, és egyúttal megszerettette a zenekedvelőkkel a jazz, egyik előfutárát, a RAGTIME-ot. Következzen Scott Joplin és a ragtime!
A zene történetének egészen különleges konstellációja alakult ki Szentpéterváron az 1860-as években: egyszerre öt nagyon tehetséges, korban egymáshoz közel álló zeneszerző élt, dolgozott és kötött barátságot egymással egyetlen városban. Az öt zeneszerző, akik az új orosz zene megteremtése érdekében szövetkeztek: Balakirev, Cui, Rimszkij-Korszakov, Muszorgszkij és Borogyin. Balakirev kivételével mindegyik valamilyen hagyományos foglalkozással rendelkezett: Cui hadmérnök volt, Rimszkij-Korszakov tengerésztiszt, Muszorgszkij gárdatiszt, majd minisztériumi hivatalnok, Borogyin pedig kémiaprofesszor. De közülük csak Borogyin volt az, aki „polgári" foglalkozását tekintette igazi hivatásának, s a zeneszerzést többnyire másodlagos időtöltésként, saját szavaival: „szórakozásként, kikapcsolódásként" űzte. Ennek következtében kompozícióinak száma igen csekély. „Egyetlen zeneszerző nem lett halhatatlan ilyen kis erőfeszítéssel" - mondta róla egyik angol méltatója. A halhatatlanság kivívása persze nem a művek számának és a komponálással töltött idő terjedelmének a függvénye, hanem a különleges adottságé és a művészi minőségé. És a Balakirev-kör, a nevezetes szentpétervári Ötök tagjai közül Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakov mellett Borogyin volt az a zeneszerző, akire bátran mondhatjuk: zseniális tehetség. Születésének 180-ik évfordulója alkalmából a mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
Neveljaven email naslov