Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
519 epizod
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora ezúttal egy bizonyos értelemben kirekesztett társadalmi csoport nyelvezetét vizsgálja meg. Mint kiderül, az élet valamennyi helyzetében a csoport összekovácsolódását segítő, illetve hátráltató erők között a nyelv különböző változatai használatának meghatározó szerep jut.
Kinek nehezebb, illetve könnyebb megtanulni a másik nyelvet, a szlovéneknek a magyart vagy a magyaroknak a szlovént? A kérdésre talán nem is létezik egyértelmű válasz, de a most következő összeállításból megtudhatják, hogy miért érdeklődnek a magyar nyelv tanulása iránt az egynyelvű környezetben, és milyen sikerrel haladnak a kitűzött cél felé.
Egy-egy idegen nyelv tanulásához elszántság, kitartás, rendszeresség, áldozatkészség is kell egyebek mellett, de cserébe nemcsak egy nyelvet, hanem egy egész kultúrát ismerhet meg a vállalkozó szellemű egyén.
Mai adásunkban a magyar-szlovén, szlovén-magyar szótárak történetét kíséri végig dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora.
A fodrászatban is változik a divat, mint ahogyan a kócos szó eredete is módosult a nyelv fejlődése során. A lényeg azonban maradt, ami fésületlen, gubancos hajra, szőrzetre utal.
A bőrön jelentkező apró foltocskákhoz, amelyeket örökölhet az ember, vagy éppen a Nap sugarai csalhatnak elő, ezúttal nem az egészség, hanem a nyelv eredete felől közelítünk. Ezek a szálak pedig elvezetnek bennünket az ótörök nyelvig, sőt még távolabbra is. Dr. Molnár Zoltán összeállítása következik a szeplőről.
A nyelv folyamatos változásának vagyunk tanúi napjainkban is, de időnk sincs arra, hogy ezt tudatosítsuk magunkban. Szerencsére a nyelvészek a változásokat annak folyamatában követik, és értik az összefüggéseket.
Úgy tűnik a hagyományos szótáraknak meg vannak számlálva a napjai. Miként szorítja ki őket a közhasználatból az elektronikus változatuk, arról bővebben dr. Gaál Pétertől, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorától tudhatnak meg többet.
Dr. Bernjak Elizabeta rövid sorozatának a befejező része következik, amelyben azokról a metaforákról hallhatnak, amelyek a koronavírus-járványt tették szemléletesebbé a köznyelvben vagy a sajtó, a politika nyelvében.
Az enyhülést követően a koronavírus-járvány ismét fellendülőben van, még akkor is, ha sajnos más került a világ érdeklődésének fókuszába. A nyelv azonban nem felejt, és valamennyi változást magába szív a mindennapokból, mint egykor az itatóspapír. Dr. Bernjak Elizabeta folytatja a koronavírushoz kapcsolódó nyelvi jelenségek feltárását, amelyek elgondolkodtatók és érdekesek is egyszerre.
Mi sem természetesebb ma már, hogy az okostelefonunkon kikeressünk egy-egy kifejezést, amit értelmezni szeretnénk, vagy idegennyelvi megfelelője után nézzünk. A szótárak mai változatáig évezredes út vezetett az ókortól napjainkig. Erről bővebben dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektora szól.
Az ajak Lendva-vidéki megnevezésének változatait választotta mai összeállítása témájául dr. Molnár Zoltán.
Ha valaki felvonja a szemöldökét, akkor ez több mindent jelenthet a testbeszéd értelmezése szerint. Mai adásunkban azonban nem ezeknek a jeleknek a magyarázatával foglalkozik dr. Molnár Zoltán, hanem a kifejezés Lendva-vidéki változatait sorakoztatja fel.
Mai adásunkban a nyelvtörténet változásait dr. Molnár Zoltán megannyi szépirodalmi példa idézetével érzékelteti. Ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását.
A koronavírus-járvány a mutatók szerint enyhülőben van, és talán tavaszra már teljesen visszaszorul. A pandémia, amely próbára tette az egész világot, az egészségügytől kezdve a gazdaságig, a társadalom egészétől az egyénekig, természetesen a nyelvhasználatban is nyomokat hagy maga mögött. Erről szólt előző adásunkban dr. Bernjak Elizabeta, és most folytatja a megkezdett témát.
Olykor vicces, máskor elgondolkodtató példákkal és azok értelmezésével készült dr. Bernjak Elizabeta, hogy megvilágítsa számunkra, miként fertőzte meg a koronavírus mindennapi nyelvhasználatunkat is.
„Kimentem a divatból” – hallottam egyszer egy kedves idősödő személy tréfás megjegyzését arra vonatkozóan, hogy egyre nehezebben tartja a lépést a változó világgal. A mai műsor témája kapcsán magamról is elmondhatom, hogy eltaposott az idő.
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Rövid sorozatunk második részében, amelynek szerzője dr. Zágorec-Csuka Judit, folytatjuk a műfordításról megkezdett témánkat. Ezúttal arról hallhatnak, hogy a szépirodalmi szövegekkel szemben miként kerekedtek felül a szakszövegek, amelyeknek a fordításai nélkülözhetetlenek a mindennapi életben, legyen szó gyógyszeriparról, gyártástechnológiáról, építészetről és még sorolhatnánk. Hallgassuk meg, mit mond erről a fordítás elméletét és gyakorlatát ismerő szakember!
Tudatosan, vagy csak tudat alatt, a körülmények kényszeréből, a kétnyelvű területen különösképpen, de folyamatosan fordítunk egyik nyelvről a másikra több-kevesebb sikerrel. A szépirodalmi szövegek átültetéséhez azonban már nagyobb felelősséggel nyúl hozzá a fordító. Milyen elméleti tudás és gyakorlati érzék szükséges ahhoz, hogy munkája eredményes legyen? A választ dr. Zágorec-Csuka Judit fogalmazza meg, aki egyetemi szinten oktat műfordítást.
Neveljaven email naslov