Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
520 epizod
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak folytatja a szlovén kultúra napja előtt megkezdett témát, amelyben Petőfi Sándorról, France Prešeren kortársáról szól, hogy a magyar költő életrajzának állomásait ismertetve rátérhessen majd a két költő életművében jelentkező irodalmi párhuzamokra. Minden bizonnyal hallanak majd olyan részleteket, amelyekről eddig még nem tudtak.
A szlovén kultúra napja tiszteletére dr. Elizabeta Bernjak, France Prešeren irodalmi hagyatékával foglalkozik, amelyik megannyi közös ponton találkozik a magyar irodalom 19. sz-beli törekvéseivel.
A muravidéki magyar kulturális élet első eseménye az évben a Szúnyogh Sándor fogalmazási verseny eredményhirdetése, amikor az iskolások a költőre emlékezve, kíváncsian várják a zsűri értékelését. Mai adásunkban az idén már mögöttünk lévő eseményhez térünk vissza egy Nyelvművelő adás erejéig, amelyben dr. Gróf Annamária, a zsűri tagja néhány nyelvi jelenségre hívja fel a figyelmet.
A vasat, amellyel a konyhában a tüzet piszkálják, nevezik piszkavasnak. A fiatalabb nemzedék számára talán már ismeretlen eszköz, mint ahogyan aligha léteznek – a modern házakban beépített, formatervezett kandallók kivételével – olyan kályhák, konyhai tűzhelyek, ahol még szükség van erre…
Dr. Molnár Zoltán gyűjtőfüzetében lapozgatva talált rá a témára, a lámpaüveg megnevezésének változataira a Muravidéken. Mint azt majd hallják, segédkönyvek, szótárak által nemcsak a kifejezés eredetét deríti ki a szerző, hanem annak a használatban lévő alakjait is.
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Dr. Molnár Zoltán is előszeretettel idéz Krúdy Gyula szövegeiből. A felsorolt állandósult szókapcsolatok az irodalmi alkotások elolvasására, illetve az igényes beszédre ösztönöznek bennünket.
A beszédfelismerés lehetőségéről, annak különböző tudományágban és mindennapi használatban történő alkalmazásáról dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelvi lektorának összeállítása következik a mesterséges intelligenciáról szóló sorozatunkban.
Aki nem pirospozsgás, az sápadt, arca vértelen, ami betegségre vagy rossz közérzetre enged következtetni. Lendva-vidéken is jól ismerik a fogalmat, amelynek azonban sajátos változatait használják a mindennapokban. Dr. Molnár Zoltán a változatos kifejezéseket gyűjtötte be és ismerteti most, kitérve azok eredetére is.
Az ajándékozás időszakába lépve már gondolataink e kellemes feladat köré rendeződnek, kit és mivel lepjünk meg majd karácsonykor. A jelképességen már régen túllépve ilyenkor, aki teheti pénztárcája mélyére néz. Akadnak azonban más típusú emberek is! Róluk szól ez a mai műsor, de dr. Molnár Zoltán, a nyelvész megközelítéséve
Jó napot kívánok a Nyelvművelő műsor hallgatóinak! Ilyenkor, advent időszakában gyakrabban nyúlunk a fenyőfák terméséhez, a tobozhoz, amit hagyományos díszítőelemként vagy csak hanyag eleganciával, helyezünk el ünnepi dekorációnkban. Dr. Molnár Zoltán a mai alkalommal a természet e csodás termékének megnevezéséről és annak változatairól szól.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a Nyelv és a mesterséges intelligencia című sorozatának harmadik részében a beszéd előállításának lehetőségeiről szól.
Előző két adásunkban dr. Elizabeta Bernjak már beavatott bennünket a félelem fogalmának biológiai és társadalmi vonatkozásaiba. Rövid sorozatának témazáró műsorában pedig további párhuzamokat von a magyar és a szlovén nyelvben használatos állandósult szókapcsolatok között, amelyek ugyancsak a félelem érzésének a megfogalmazására irányulnak.
A múlt heti adásunkban már elmondtuk, hogy miből eredhet a félelem, és hogy miért jelent természetes érzést. Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak folytatja megkezdett sorozatát a félelem fogalmának szóképekben, állandósult szókapcsolatokban megjelenő változatairól, összevetve a magyar és a szlovén nyelvi gyakorlatot.
A félelem, egy kellemetlen, lehangoló érzés. Tarthatunk személytől, eseménytől, retteghetünk rovartól, de megnevezhetetlen dologtól is. Nem más ez, mint természetes válasz a fájdalomra, illetve veszélyre. Mai adásunkban dr. Elizabeta Bernjak a fogalom szóképekben, állandósult szókapcsolatokban megjelenő változatairól szól, a magyar és a szlovén nyelvben.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a mesterséges intelligencia alkalmazásának előnyeit és hátrányait veszi számba a fordításoknál. Összeállítása időszerű és elgondolkodtató.
Arra a gyerekre, akinek kerek, rózsás arca van, mondjuk, hogy pufók. A kifejezés alakváltozatainak dr. Molnár Zoltán járt utána, és most gyűjtésének értelmezése következik.
A himlőhely a himlő elmúlása után maradt foltocska. Ám, ha ebből több van, akkor már lehet valakit ragyásnak, ragyavertnek vagy ripacsosnak is nevezni, ha bántó megnevezéssel akarunk élni. Dr. Molnár Zoltán azonban nem ilyen okból foglalkozik a himlőhelyes melléknévvel, hanem hogy kiderítse, a Muravidéken milyen változatokban él a kifejezés.
A szavakban, toldalékokban jelentkező azonos alakok megjelenéséről és szóetimológiai összefüggésekről ….
Lépést tartani a kor vívmányaival sohasem volt egyszerű, a mesterséges intelligencia azonban az alkalmazása mellett etikai és egyéb kérdéseket is felvet.
Neveljaven email naslov