Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyeteme Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a koronavírus-járvány hozta új nyelvi jelenségeknek járt utána. Az általánostól eljutunk a muravidéki jellegzetességekig, ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását.
519 epizod
Nyelvünk gazdagságának, sokszínűségének bemutatása mellett terítékre kerülnek a nyelvhelyességi problémák is. Szakértőink hétről-hétre új példákkal ülnek mikrofon elé.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyeteme Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora a koronavírus-járvány hozta új nyelvi jelenségeknek járt utána. Az általánostól eljutunk a muravidéki jellegzetességekig, ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását.
Címadó szavunk a zsámoly talán népmesék hangulatát idézi fel bennünk bársonyosságával. Eszünkbe juthat az is, amikor régen a házak előtt ehhez hasonló, de jóval egyszerűbb alkalmatosságon ültek esténként az idős asszonyok az utcák ritka forgalmát figyelve. Mai összeállításunkból megismerhetik a fogalom eredetét és a Muravidéken elterjedt változatait.
A szavak eredetének vizsgálata gyakran meglepetésekkel szolgál, és egészen más irányba vezethető vissza egy-egy szó keletkezése, mint ahogyan azt hallás után gondolhatnánk. Dr. Molnár Zoltán ezúttal is egy rövid etimológiai kalandra szólít, amelyben a lábasról tudhatunk meg többet.
Nyelvművelő műsorunkban a klímaváltozás szókészletét bemutató rövid sorozatunk befejező részéhez érkeztünk. A hatékonyabb klímakommunikáció egyik alapfeltétele a tartalomhoz illő, kellő súlyú kifejezések kiválasztása. Dr. Elizabeta Bernjak érdekes példákkal támasztja alá a nyelvészek üzenetét bolygónk védelmében. Következzen az elgondolkodtató összeállítás!
Dr. Elizabeta Bernjak rövid sorozatában az éghajlatváltozás hozta új kifejezéseket gyűjtötte egybe, és értelmezte azokat. Összeállításának érdekessége, hogy a klímaváltozást kiváltó társadalmi tényezők megvilágítása mellett, utal azokra a kifejezésekre, amelyek a jelenség komolyságát enyhítik….
Dr. Elizabeta Bernjak a múlt héten indította rövid, új sorozatát, amelyben az éghajlatváltozás hozta új kifejezéseket gyűjtötte egybe, és értelmezte azokat.
Nincs olyan média, amelyikben ne foglalkoznának naponta a klímaváltozás okaival, következményeivel és az emberre váró, sürgető feladatokkal. A témához kapcsolódó szavak jelentése mögött azonban újabb tartalmak rejlenek, amelyekre dr. Elizabeta Bernjak világít rá most induló rövid sorozatában.
Dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora sorozatában, a magyar rokonnyelveit számba véve, ezúttal a finnt mutatja be.
Kruzslicz Tamás: Ember és nyelv című sorozatának harmadik részében dr. Dola Mónikával, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelvészti Tanszékének oktatójával beszélget a térérzékelés grammatikai szintjeiről, példákkal gazdagon.
Kruzslicz Tamás: Ember és nyelv című sorozatának második részében dr. Dola Mónikával, a Pécsi Tudományegyetem Magyar Nyelvészti Tanszékének oktatójával beszélget a testképzet és a térérzékelés grammatikai szintjeiről, példákkal gazdagon.
Régi igazság, hogy aki nyelvet tanul, az kultúrát is tanul. Miután dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora egy korábbi összeállításából az észt nyelvről és kulturális vonatkozásairól tudhattunk meg többet, ma a manysik nyelvét mutatja be.
Dr. Molnár Zoltán a kifejezés eredetét vizsgálta meg, amely századokra visszanyúlik a nyelvtörténetben.
A vonít vagy vonyít ige a köznyelvi használatban vészjósló hangot jelent, amit általában a kutyák adnak ki magukból. Átvitt értelemben azonban az emberi szenvedés mértékének kifejezésére is használják helyenként. Hallgassuk meg, mit mond dr. Molnár Zoltán a muravidéki megnevezéseket illetően!
Mai adásunkban dr. Molnár Zoltán hangtani és egyéb példák által érzékelteti azokat a változásokat, amelyek a nyelv történetének néhány állomását képezik. A nyelvész nem titkolt szándéka, hogy tudatosítsa bennünk az ok-okozati összefüggéseket a helyes nyelvhasználat érdekében. Ezért ajánljuk a figyelmükbe összeállítását, amely szórakoztató és tanulságos is egyben.
Új sorozatot indít a Nyelvművelő műsorban Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelvi lektora Ember és nyelv címmel, amelyben további érdekességeket tudhatnak meg nyelvünkről, összehasonlítva a világnyelvekkel és a szlovénnal is.
Előző adásunkban dr. Gaál Péter, a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának lektora által az észt nyelvhez, mint a finnugor nyelvcsaládon belüli rokon nyelvhez kerültünk közelebb azzal, hogy megtudhattuk, egy balti finn nyelvről van szó, amit 1 100 000-en beszélnek, elsősorban azok, akik az Észt Köztársaságban élnek…
Nem tudom, mi jut eszükbe arról, ha azt mondom Észt Köztársaság. Talán az, hogy észak európai állam, amely 1991-ben nyerte el függetlenségét. Talán az is eszükbe jut, hogy a Balti-tenger keleti partján található, és hogy fővárosa Tallin. Minden bizonnyal azt is tudják, hogy a hivatalos nyelve az észt, amely az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelv. Innentől pedig már átadom a szót dr. Gaál Péternek, aki a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának lektora, és aki a magyar-észt nyelvrokonságról mond bevezetőt, majd pedig Kristiina Lutsar észt nyelvésszel beszélget.
A muravidéki szókészlet megannyi érdekes példát őriz az étkezéskultúrából. Nem véletlenül találkozhatnak adásainkban is gyakran ezeknek a kifejezéseknek az eredetéről és elterjedéséről szóló összeállításokkal
Mai műsorunkban dr. Molnár Zoltán a nyelvi régiségekkel foglalkozik, de korunk szempontjainak szűrőjén keresztül.
Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem magyar nyelvi lektorának mai vendége ismét Marjanca Mihelič, Sovre-díjas műfordító, aki ezúttal a műfordításban szerzett tapasztalatait osztja meg a hallgatókkal. Kövessék figyelemmel!
Kruzslicz Tamás, a Ljubljanai Egyetem magyar nyelvi lektorának mai vendége Marjanca Mihelič, Sovre-díjas műfordító, aki arról a kalandjáról mesél, hogyan tanulta meg a magyar nyelvet, és miként jutott el addig, hogy a kortárs magyar irodalom remekeit ültetheti át szlovénra.
Neveljaven email naslov