Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Demokrácia. Tudjuk-e mit is jelent-e szent szó, amelyet oly sokszor és oly szívesen hangoztatunk? A demokrácia görög eredetű szó, a démosz (nép) és a kratein (uralom) szavakból jött létre. Jelentése: népuralom, vagyis olyan politikai rendszer, ahol a nép gyakorolja a hatalmat. Hogy a demokráciának hány fajtája van, inkább ne menjünk bele, hiszen ennek vagy egy könyvtárnyi irodalma van. Mi most elégedjünk meg azzal, hogy a hatalom a miénk. És most joggal teszik fel sokan a kérdést: ez valóban így van? Vajon demokráciának lehet-e nevezni azt, amikor négy- vagy ötévente önkéntes alapon elmegyünk választani, egy párt vagy név elé teszünk egy ikszet, vagy rajzolunk valami csúnyát a szavazólapra, ezzel is kinyilvánítva véleményünket. A választás előtti egy hónapban olyan képviselőkkel is tudunk találkozni, akik korábban a nép, vagyis a hatalom tényleges gyakorlóinak még a közelébe se mentek, de – ahogy mondani szokás – felteszik a pléhpofát, és újabb mandátumért kuncsorognak a népnél. A nép pedig, örülve annak, hogy milyen fontos ő, hogy a jelöltek veszik a fáradságot, odamennek hozzá, kezet fognak vele, mi több, még néhány jelentéktelen szót is szólnak hozzá, a választófülke magányában valamelyikük neve mellé behúzza az ikszet.
Valóban ez a demokrácia? Vagy csak egyszerűen így alakult ki, így szoktuk meg, hogy nemegy képviselő elveszíti a kapcsolatot a néppel, a hatalom tulajdonosával. Mi pedig ezt észre sem vesszük, mert úgy gondoljuk, szegény képviselő olyannyira elfoglalt, hogy nem jut ránk ideje. Pedig éppen ránk kellene, hogy jusson a drága idejéből, mert elvileg minket képvisel, a mi érdekeinkért kellene felszólalnia, a törvények elfogadásakor a mi érdekeinket kellene előtérbe helyeznie, a mi jólétünkért kellene harcolnia, rendszeresen kellene tartania a kapcsolatot a munkaadójával, vagyis velünk, a néppel. Mindezt sajnos nem véletlenül írtam feltételes módban. Tisztelet a kivételnek, de a képviselőink megválasztásuk után önálló életre kelnek, egyéni- és pártérdekeket helyeznek előtérbe, teljesen megfeledkezve a munkaadójukról, akivel majd ráérnek négy év múlva foglalkozni, egy hónappal a választások előtt, amikor ismét megjelennek minden helyi rendezvényen, fotózkodnak, kedvesen és nyájasan szólnak a szavazókhoz, a lehető legszebb fényben igyekeznek tündökölni, ám közben ügyelve arra, hogy ne lógjanak ki túlságosan a sorból, hiszen ők is valahol a nép közül valók, ám egy kicsivel mégis többek. Valóban?
730 epizod
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Demokrácia. Tudjuk-e mit is jelent-e szent szó, amelyet oly sokszor és oly szívesen hangoztatunk? A demokrácia görög eredetű szó, a démosz (nép) és a kratein (uralom) szavakból jött létre. Jelentése: népuralom, vagyis olyan politikai rendszer, ahol a nép gyakorolja a hatalmat. Hogy a demokráciának hány fajtája van, inkább ne menjünk bele, hiszen ennek vagy egy könyvtárnyi irodalma van. Mi most elégedjünk meg azzal, hogy a hatalom a miénk. És most joggal teszik fel sokan a kérdést: ez valóban így van? Vajon demokráciának lehet-e nevezni azt, amikor négy- vagy ötévente önkéntes alapon elmegyünk választani, egy párt vagy név elé teszünk egy ikszet, vagy rajzolunk valami csúnyát a szavazólapra, ezzel is kinyilvánítva véleményünket. A választás előtti egy hónapban olyan képviselőkkel is tudunk találkozni, akik korábban a nép, vagyis a hatalom tényleges gyakorlóinak még a közelébe se mentek, de – ahogy mondani szokás – felteszik a pléhpofát, és újabb mandátumért kuncsorognak a népnél. A nép pedig, örülve annak, hogy milyen fontos ő, hogy a jelöltek veszik a fáradságot, odamennek hozzá, kezet fognak vele, mi több, még néhány jelentéktelen szót is szólnak hozzá, a választófülke magányában valamelyikük neve mellé behúzza az ikszet.
Valóban ez a demokrácia? Vagy csak egyszerűen így alakult ki, így szoktuk meg, hogy nemegy képviselő elveszíti a kapcsolatot a néppel, a hatalom tulajdonosával. Mi pedig ezt észre sem vesszük, mert úgy gondoljuk, szegény képviselő olyannyira elfoglalt, hogy nem jut ránk ideje. Pedig éppen ránk kellene, hogy jusson a drága idejéből, mert elvileg minket képvisel, a mi érdekeinkért kellene felszólalnia, a törvények elfogadásakor a mi érdekeinket kellene előtérbe helyeznie, a mi jólétünkért kellene harcolnia, rendszeresen kellene tartania a kapcsolatot a munkaadójával, vagyis velünk, a néppel. Mindezt sajnos nem véletlenül írtam feltételes módban. Tisztelet a kivételnek, de a képviselőink megválasztásuk után önálló életre kelnek, egyéni- és pártérdekeket helyeznek előtérbe, teljesen megfeledkezve a munkaadójukról, akivel majd ráérnek négy év múlva foglalkozni, egy hónappal a választások előtt, amikor ismét megjelennek minden helyi rendezvényen, fotózkodnak, kedvesen és nyájasan szólnak a szavazókhoz, a lehető legszebb fényben igyekeznek tündökölni, ám közben ügyelve arra, hogy ne lógjanak ki túlságosan a sorból, hiszen ők is valahol a nép közül valók, ám egy kicsivel mégis többek. Valóban?
Élethelyzeteket hasonlítanék össze – már amennyire lehetséges ilyesmi egyáltalán – az egykoriakat a mostaniakkal …
A húsvét egy családi ünnep a keresztény világban, amely reményt kelt, de úgy érzem ebben az évben nehéz lesz bármilyen reményt is kelteni.
A politika gyakran divatot csinál abból, hogy sok mindenből kizárja a közvéleményt. Pedig nekik éppen a közt kellene szolgálniuk. Amennyiben megszakad a kapcsolat a két fél között, akkor a politika elvesztette a választásokon kapott bizalmat.
Nem sikerül pontot tenni a koronavírus vészhelyzet végére, még úgy sem, hogy érkezik a tavasz, és egyre több a beoltott.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
1857 – New York utcái, a textilipari nődolgozók tüntetése. A múlt és a jelen – csak a megbecsülésre van szüksége a világ összes nőjének.
Leégett a mozirjei otthon Goltén. Gondok vannak a vakcina szétosztása terén. A 67 éves korában távozott énekes, dalszerző, regényíró, rendező Đorđe Balaševićtől vettek búcsút rajongói.
A párt, amely a járvány mögé bújva teljesen át kívánja formálni az országot.
Végre! – kiálthattunk fel csütörtökön. A nagy kérdés azonban marad: meddig tart az örömünk?
Nem csak illemből választottam mai elmélkedésem témájaként a szlovén kultúra ünnepét, amelynek hivatalos dátuma február 8-a, és France Prešeren szlovén költő, a nemzeti himnusz szerzője halálához kötődik. Magyar nyelven is olvasható a Zdravljica, Vlaj Lajos fordításában Köszöntő-ként, és Tandori Dezső is átültette Áldomás címmel.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Képesek vagyunk odafigyelni egymásra? Képesek vagyunk segíteni egymáson? Függetlenül attól, hogy ki kér tőlük segítséget?
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Emlékeiben kalandozott, amikor sietve és titokban kellett szervezkedni, amíg a gyerekek nem voltak otthon, vagy aludtak.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Neveljaven email naslov