Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
A kultúra fogalmának három jelentést tulajdonítunk. Az első szerint a kultúra az ember által létrehozott tárgyi és szellemi értékek összessége. Ide tartozik a művelődés és műveltség valamennyi területe. A második jelentés az egyén iskolázott mivoltára vonatkozik, míg a harmadik valaminek a biológiai értelemben vett termesztésére. Például a cukorrépa is kultúra, csak éppen szántóföldi.
Ha a fogalom első magyarázatát nézzük, akkor a kultúra olyan alapjelenség, amely meghatározza a társadalmat, meghatározza az embert. Társadalomtudományi megközelítésben olyan értékek halmaza, amely generációról generációra öröklődik, s mint ahogy a kommunikációban is, szükség van hozzá átadóra és befogadóra. Csak közösségi létben létezhet, és az egymással való érintkezésben marad fenn. Kultúra lehet az írott szó, a szájhagyomány, a dal, a festmény, a fénykép, de lehet egy öltés, egy ház, egy mozdulat is. A kultúra mi magunk vagyunk, a nyelvünk, az ismereteink, a szokásaink. Az, amit magunk körül megalkotunk az utókor számára.
Muravidék mindig is soknemzetiségű vidék volt, sokféle ember, nyelv és hagyomány találkozási pontja. Szerintem mi, itt élők gazdagabbak és jobbak lettünk ezáltal. Látókörünk szélesedett, és nyitottabbak lettünk. Mindezt úgy, hogy saját identitásunkat, gyökereinket nem veszítettük el.
A magyar kultúra napja alkalmából sokszor felmerül a kérdés, kik is vagyunk, hova is tartozunk, mi lesz velünk. A nemzet legfontosabb összetartó ereje a kultúrája és a nyelve. Ha nincs művelője, eltűnik mind a kettő. A kultúra nemcsak a múlt értékeinek továbbadásában játszik szerepet, hanem alakítja a jelent és a jövőt. Segít a tájékozódásban, gyarapítja a szellemi tőkét, erősíti a közösséget. Muravidéken, egy többnemzetiségű közösségben ez még fontosabb. Úgy gondolom, nyitottnak kell maradnunk más kultúrák felé is, hiszen az új ismeretek teszik gazdagabbá az embert. De ettől még nem kell lemondanunk saját magunkról. Kodály Zoltán zeneszerző fogalmazta meg: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
719 epizod
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
A kultúra fogalmának három jelentést tulajdonítunk. Az első szerint a kultúra az ember által létrehozott tárgyi és szellemi értékek összessége. Ide tartozik a művelődés és műveltség valamennyi területe. A második jelentés az egyén iskolázott mivoltára vonatkozik, míg a harmadik valaminek a biológiai értelemben vett termesztésére. Például a cukorrépa is kultúra, csak éppen szántóföldi.
Ha a fogalom első magyarázatát nézzük, akkor a kultúra olyan alapjelenség, amely meghatározza a társadalmat, meghatározza az embert. Társadalomtudományi megközelítésben olyan értékek halmaza, amely generációról generációra öröklődik, s mint ahogy a kommunikációban is, szükség van hozzá átadóra és befogadóra. Csak közösségi létben létezhet, és az egymással való érintkezésben marad fenn. Kultúra lehet az írott szó, a szájhagyomány, a dal, a festmény, a fénykép, de lehet egy öltés, egy ház, egy mozdulat is. A kultúra mi magunk vagyunk, a nyelvünk, az ismereteink, a szokásaink. Az, amit magunk körül megalkotunk az utókor számára.
Muravidék mindig is soknemzetiségű vidék volt, sokféle ember, nyelv és hagyomány találkozási pontja. Szerintem mi, itt élők gazdagabbak és jobbak lettünk ezáltal. Látókörünk szélesedett, és nyitottabbak lettünk. Mindezt úgy, hogy saját identitásunkat, gyökereinket nem veszítettük el.
A magyar kultúra napja alkalmából sokszor felmerül a kérdés, kik is vagyunk, hova is tartozunk, mi lesz velünk. A nemzet legfontosabb összetartó ereje a kultúrája és a nyelve. Ha nincs művelője, eltűnik mind a kettő. A kultúra nemcsak a múlt értékeinek továbbadásában játszik szerepet, hanem alakítja a jelent és a jövőt. Segít a tájékozódásban, gyarapítja a szellemi tőkét, erősíti a közösséget. Muravidéken, egy többnemzetiségű közösségben ez még fontosabb. Úgy gondolom, nyitottnak kell maradnunk más kultúrák felé is, hiszen az új ismeretek teszik gazdagabbá az embert. De ettől még nem kell lemondanunk saját magunkról. Kodály Zoltán zeneszerző fogalmazta meg: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”
Megkértem a ChatGPT-t, egy oldalon írja le az előnyeit és a veszélyeit. A regisztráció során azért bizonyítanom kellett, hogy nem vagyok robot.
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
A hét közepén Északkelet-Szlovénia területén a patakok, a folyók, élükön a Mura, kiléptek a medrükből.
Lövöldözés, erőszak, nyugtalanság, konfliktusok: hova meneküljünk, hova menekülhetünk még mindezek elől?
Az irodalmi párhuzam akkor jutott eszembe, amikor egy tekevíziós adásban az örök élet megvalósíthatóságának tudományos lehetőségeinek jelenlegi állását mutatták be, amelyen nagyon nagy erő- és anyagi bevetéssel dolgoznak a kutatók…
Az igazság sajnos az, hogy ruháinkat még soha nem hordtuk ennyire rövid ideig, mint mostanában. Ennek eredménye az, hogy elképesztően nagy mennyiségben termelődik a használtruha-hulladék.
Szívem szerint most a Niš-i orvoscsapat 12 hetes önkéntes teljesítményéről és az ottani, a szívsebészeti beavatkozásra váró betegek várási listájának nullára csökkentéséről írnék a legszívesebben, s úgy gondolom, jogosan dicsőíteném humánus tettüket, amely ismét bizonyítja, hogy csak elbújt, de teljesen még nem veszett ki belőlünk az emberi jóakarat, a másik megsegítése.
Tudom, más világot élünk, de Ön húsvétkor ajándékozna-e csak egy csokinyuszit, néhány hímes tojást és pár narancsot húsvétra a gyerekeinek?
Egykoron civilizációnk egyik bölcsőjében, a Római Birodalomban a március jelezte az év kezdetét, ez volt annak első hónapja. Minden ilyenkor kezdődött, indult be minden komolyabb folyamat, legalábbis ezt hitték akkoriban a legfejlettebb civilizáció tagjai is…
Vannak, akik csak gondolják, de mi papírra is vetjük, és szóvá is tesszük! Nem csupán a szemet szúró, nem helyénvaló dolgokra, hanem a pozitív példákra is odafigyelnek szerkesztőink. A vasárnaponként jelentkező Szóvá teszem című rovat készítői mindig arra ügyelnek, hogy időszerű témáról szóljanak Önökhöz.
Amikor már azt hittük, mindent képesek vagyunk elviselni, már valóban semmi sem lephet meg bennünket, mert életkorunkra való tekintettel ilyen-olyan tapasztalatot is gyűjtöttünk bőven, hát akkor jönnek a meglepetések. Döbbenetesek, rémesek, riasztóak.
Ma már nem kímél minket a világ, mindent testközelből élhetünk meg. De sajnos nem csak a szépet s jót, hanem a borzalmasat és a rosszat is…
A statisztikák is azt mutatják, hogy egyre több ember boldogtalan, depressziós. De miért is van a mai világban oly sok boldogtalan ember, amikor, ha eleink vissza tudnának jönni és körülnézhetnének, a fejüket ráznák, hogy miképpen is lehetséges mindez -- hisz hozzájuk képest mi viszonylagos jólétben a lehetőségek korát éljük. Akkor miért vagyunk manapság oly boldogtalanok?
A magyar nemzetiségi tanácsok feladata szolgálni a magyarság érdekeit és a megmaradásért dolgozni.
Nem vitás, az egészség a legnagyobb kincsünk. Tény az is, hogy nagyon, de nagyon szükség van az egészségügy reformjára. De jóformán másról nem is hallani, csak az egészségügyről ebben az országban. Jómagam is most ezt a területet érintem, de mindössze egy kis szegmentumát. Azt a részt, amely kezdetben együttérzést, aztán a napok múlásával annak ellenkezőjét váltotta ki bennem.
Ha valamikor arról álmodoztunk, milyen jó lenne télen, mint ahogy a gólyák melegebb tájakra repülni, hogy ne fázzunk, manapság kár ezen álmodozni, hiszen már a gólyák sem repülnek délre, minek is, ha itt nálunk is jó meleg van.
Neveljaven email naslov