Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
40 éve működik szervezetten a muravidéki magyar közösség. Beszélgetés Tomka Györggyel.
367 epizod
A csütörtökönként jelentkező Kisebbségben című műsorunk aktuális, a nemzetiséget érintő témák feldolgozásával, mélyebb megvilágításával foglalkozik.Célja, hogy bővebb tájékoztatást nyújtson a Szlovéniában élő magyaroknak, illetve az anyaországban élő hallgatóknak a nemzeti közösség életének eseményeiről, az elért eredményekről és a nehézségekről.
40 éve működik szervezetten a muravidéki magyar közösség. Beszélgetés Tomka Györggyel.
A muravidéki magyar közösség idén is méltón emlékezett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire. Vidékünkön már hagyomány, hogy a lendvai központi rendezvényen a nemzetiségi területen iskolába járó és tevékenykedő fiatalok kimagasló színpadi előadást mutatnak be, amelyben a történelmi események szereplőit és eszméit méltatják. Idén, a színház- és hangversenyteremben bemutatott ünnepi műsorban az 1. számú lendvai, a göntérházi, a dobronaki és a pártosfalvi kétnyelvű általános iskolák tanulói, a Lendvai Kétnyelvű Középiskola diákjai, valamint Kološa Tanja, Vegi Noémi, Soldat Damir és Hunyadi Péter működtek közre. Az összeállítást Vörös Koni, Kološa Tanja, Sekereš Anita és Štampah Misi szerkesztette. Színpadra Štampah Misi állította. A „Hazám hölgyei” című összeállításban azok a nők kerültek középpontba, akik az 1848/49-es eseményekben jelentős szerepet töltöttek be. Az előadást a közönség vastapssal jutalmazta. Az ünnepi műsorból hallanak részleteket mai nemzetiségi műsorunkban.
Mire is emlékezünk, miért öltünk ünneplőt ezen a napon, és miért tűzzük ki büszkén a nemzeti kokárdát? 1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom, amelynek jelszava az: egyenlőség, szabadság, testvériség volt. A „Pilvax-kör”, amelyhez többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula is tartozott, előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később, a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül nyomtattak ki. Ezzel született meg a sajtószabadság. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg átvonult Budára, ahol életbe léptették a 12 pontba foglalt követeléseket: békét, szabadságot, egyetértést, szabad sajtót. A forradalom utáni szabadságharcban számtalan bátor ember életét vesztette, a szabadságért sok vér elfolyt. Ezekre az eseményekre emlékezünk március 15-én, több évtizede már a külhoni magyar közösségek körében is. Ezt tesszük mi, szlovéniai magyarok is. Méltóképpen hajtunk fejet az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nagyjai előtt, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy szabadságunk nem magától értetődő, hogy megmaradásunk, örökségünk és anyanyelvünk az összefogás, a kitartás és a tenni akarás függvénye. Mai nemzetiségi műsorunkban a Hodoson, Domonkosfán és Ljubljanában megtartott megemlékezések tartalmából szemezgetünk.
A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz című sorozat negyedik kiadványaként jelent meg a Nemzetiségi jogok a Muravidéken című könyv, amely a szlovéniai magyarság jogait összegzi. A kiadvány szerzője Varga Péter hosszúfalusi származású jogász. A kiadványt hétfőn mutatták be Budapesten. Varga Péter szerző brüsszeli munkakötelezettsége miatt nem vett részt az eseményen. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ugyancsak hétfőn, sajtóértekezleten jelentette be, hogy aznap megjelentek a Bethlen Gábor Alap idei évi pályázatai. Az idei évben erre a célra 3 milliárd forint támogatást biztosít a nemzetpolitikai államtitkárság. A muravidéki magyar közösség körében is jól ismert pályázatra a kulturális, oktatási, egyházi, sport, ifjúsági és közösségépítési programokat kivitelező szervezetek április 3-ig pályázhatnak. Erről a két eseményről szólunk bővebben mai nemzetiségi műsorunkban.
Hosszú utat járt be a kisebbségvédelem Európában 2010 óta, amikor új időszámítás kezdődött a magyar közösségek életében és az európai kisebbségvédelemben. A sajátos problémákra Európai keretek között is találtak megoldást. A 65 éves múltra visszatekintő FUEN az az ernyőszervezet, amely az európai kisebbségvédelmi erőfeszítéseket összefogja. A határon túli magyar közösségek meglátása szerint erre most nagy szükség van. Így időszerű volt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója Magyar Közösségek Munkacsoport megalakítása, amellyel új fejezetet nyitottak a FUEN és a magyar tagszervezetek együttműködésében. A FUEN Magyar Közösségek Munkacsoport megalapítói a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a felvidéki Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. A FUEN legkisebb munkacsoportja, amely Európa legnagyobb lélekszámú őshonos kisebbségét képviseli, első éves találkozójának az MMÖNK volt a házigazdája. A Lendván megtartott munkaülésen valamennyi alapító, a szomszédos országokban élő magyar közösség, képviseltette magát. A tagszervezetek értékelték közösségeik helyzetét, rámutattak a hiányosságokra, és hangsúlyozták a Magyar Közösségek Munkacsoport jelentőségét. Adásunk folytatásában a szomszédos országokban élő magyar közösségek képviselői nyilvánítanak véleményt a témában.
A Szlovén Országgyűlés Nemzetiségi Bizottsága a Muravidék–Rába-vidék gazdaságfejlesztési alap létrehozásának kérdését vitatta meg, és támogatta annak megvalósítását. Szlovénia és Magyarország között példás az együttműködés a gazdaság, az idegenforgalom, a kultúra, az oktatás és nem utolsó sorban a kisebbség területén is. Egy egyedi együttműködés van kibontakozóban jelen pillanatban is. A Muravidék–Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról két évvel ezelőtt írt alá Lendván együttműködési megállapodást Janez Janša akkori szlovén kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A megállapodás célja a szlovén-magyar határ két oldalán elterülő nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdasági és társadalmi fejlesztésének serkentése. A dokumentum értelmében a két kormány a 2022 és 2026 közötti időszakban évente 5-5 millió eurót biztosít a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére. Az alap létrehozása, két évvel a megállapodás aláírása után, még folyamatban van. Idáig a fejlesztési program készült el, és megalakult a programbizottság. A programbizottság egy nappal a parlament Nemzetiségi Bizottságának ülése előtt tartotta meg második ülését Felsőszölnökön, az Országos Szlovén Önkormányzat székhelyén. Az ülésen elfogadták a programtervet és kiegyeztek az idén megvalósítható projektek kérdésében. A Nemzetiségi Bizottság ülésén a szlovén rész koordinátora részletesen beszámolt az alap létrehozásával kapcsolatos tevékenységekről. A legfontosabbakat összegezzük mai nemzetiségi műsorunkban.
A muravidéki magyar közösséget két könyvtár látja el irodalmi, zenei és művészeti anyagok kölcsönzésével és őrzésével, éspedig a Lendvai Könyvtár, valamint a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár. Mindkét intézmény az olvasási kultúra emeléséért is felelős. Ennek érdekében külön tartalmi programot valósítanak meg a nemzetiségi közösséghez tartozók számára. A muraszombati könyvtár részben a központi intézményben valósít meg nemzetiségi programokat, részben pedig Goricskón, a nemzetiségileg vegyesen lakott területen végez könyvtári teendőket. A falvakra kihelyezett négy fiókkönyvtárat is a muraszombati könyvtár működteti. Ezen kívül kéthetente a bibliobusz is körbejárja a nemzetiségileg vegyesen lakott településeket. Mekkora a jelentősége a könyvtári szolgáltatásnak a három goricskói község nemzetiségileg vegyesen lakott területén? Ezt a kérdést tettük fel a három községi nemzeti közösség tanácsa elnökének, és megkérdeztük azt is, hogy milyen támogatásban részesítik a muraszombati könyvtár nemzetiségi programját? A muraszombati könyvtárban pedig Kardoš Lucija magyar szakos könyvtárossal beszélgettünk a nemzetiségi program megvalósításáról, illetve a magyar nyelven nyújtott szolgáltatásokról.
Ma, a szlovén kultúra ünnepnapján nemzetiségi műsorunkban elsőként arról szólunk, hogy a szlovén kormány elfogadta A magyar és az olasz őshonos nemzeti közösségek kétnyelvűségének és tevékenységének támogatásáról szóló rendeletet, majd a MURABA Európai Területi Társulás idei projektjeit mutatjuk be Papp Bálint igazgató közreműködésével.
Janez Janša szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök két évvel ezelőtt Lendván írta alá a szlovén-magyar határ két oldalán elterülő nemzetiségileg vegyesen lakott térség gazdasági és társadalmi fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodást. A Muravidék - Rába-vidék gazdaság- és társadalomfejlesztési alap létrehozásáról szóló együttműködési megállapodás a 2022 és 2026 közötti időszakban évente 5-5 millió eurót kellett volna, hogy biztosítson a két nemzetiségileg vegyesen lakott terület fejlesztésére. A két kormány illetékes minisztériumának, valamint a határ két oldalán élő nemzetiségi közösségek és a nemzetiségileg vegyesen lakott községek képviselői többször tárgyaltak az alap létrehozásának ügyében, de előrelépés nem történt. A megállapodás értelmében a program koordinátora a MURABA Európai Területi Társulás.
„1958. november 29.: egy új időszámítás kezdete, a nap, amelyen írni kezdték a Muravidéki Magyar Rádió történetét, amely működésének kezdete óta a szlovéniai magyarság anyanyelven történő tájékoztatását szolgálja.” Olvasható a Színes hangok, beszélő képek című kiadványban. Az első lépések tehát 65 évvel ezelőtt történtek meg. Azóta sok minden megváltozott. Például a technika, a stúdió székhelye, az intézményrendszer, a munkatársak, a munkafeltételek, az adások szerkezete, a műsoridő terjedelme. Egyvalami azonban változatlan maradt: a szándék és a cél, ami nem más, mint a muravidéki magyar ajkú emberek szolgálatában állni és anyanyelvükön tájékoztatni őket. Az elektronikus média feladata, hogy tudatosítsa gyökereinket és múltunkat, megszerettesse kultúránkat, őrizze anyanyelvünket és értékeinket, szilárdítsa nemzeti öntudatunkat, hogy tájékoztassuk, műveljük és szórakoztassuk önöket. A Muravidéki Magyar Rádióban napi 24 órás műsort készítünk. Reggel fél hat és este hét óra között élő műsort sugárzunk, este ismételjük a napközben leadott műsorokat, az éjszakai sávban pedig zenei válogatások hallhatók. A rádióban a helyi és a régiós eseményekre fektetjük a hangsúlyt. Ezekről riportokat, beszámolókat, tudósításokat készítünk. A napi informatív műsorok keretében 8 alkalommal készítünk rövid híradást és naponta két hírösszefoglalót, amelyekben a hírügynökségi hírek mellett a helyi hírek is helyet kapnak. A különböző tematikájú műsorokat heti, illetve havi lebontásban sugározzuk. A nagyobb kulturális, idegenforgalmi és gasztronómiai eseményeket helyszíni jelentkezésekkel fedjük le. A Muravidéki Magyar Rádió új felelős szerkesztője, Pisnjak Atilla, aki tavaly május elsején vette át e tisztséget, úgy látta, hogy a rádió műsorrácsában szükség van egy kis újításra, arculatváltoztatásra. A küldetés marad, ugyanakkor február elsejétől változásokra kerül sor a műsorsémában és új szignálparkot kap a Muravidéki Magyar Rádió. Az újdonságokról beszélgetünk Pisnjak Atilla felelős szerkesztővel.
Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter bejelentette, hogy a határon túli magyarok márciustól ingyen utazhatnak Magyarországon a helyközi és közösségi közlekedésben. A díjmentes utazásra magyar igazolvánnyal lesz lehetőség. Ez lesz mai nemzetiségi műsorunk első témája. Szólunk arról is, hogy a nemzetpolitikában az idei év az együttműködés éve, és ezen belül milyen új programokat indít a magyar kormány. Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. A muravidéki magyar közösség ez alkalomból január 20-án, szombaton tartja meg központi rendezvényét Lendván a színház- és hangversenyteremben. A gálaműsor keretében kiosztják a 2024-es évi Zala György kulturális díjakat. Az ünnepi rendezvényről kérdezzük Sós Mihályt, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatóját. Adásunk negyedik témájaként pedig az MMÖNK pályázati felhívásáról szólunk, amely a 2024-es rendezvények támogatására vonatkozik, és a közösség gazdasági alapjának serkentési programja 4. intézkedésének keretéből valósul meg.
Orban Dušánnal, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével beszélgetünk, aki pontosan egy éve tölti be az elnöki posztot. Ez idő alatt számos feladat, megbízás várt rá. Voltak eredményes és kevésbé eredményes, nyugodt és kevésbé nyugodt pillanatok. Több megkezdett projekt befejezése, illetve tevékenység elindítása várta az új vezetőséget. Próbaműködéssel beindult a hosszúfalusi diákszálló tevékenysége, Bánután életet leheltek a Muravidéki Mintagazdaságba, ha a tervek rendben mennek, még januárban kezdetét veszik Radamosban a Lehetőségek Házában a korai fejlesztő foglalkozások. A 2023-as év tevékenységeit, eredményeit, hiányosságait, kudarcait elemezzük és összegezzük Orban Dušánnal, a csúcsszervezet tanácsának elnökével.
2024. január elsejétől Rok Petje a Szlovén Kormány Nemzetiségi Hivatalának megbízott igazgatója, miután a kormány Janez Doltárt felmentette e tisztség alól. Az új megbízott igazgató kinevezése legfeljebb június 30-ig érvényes. Közben megjelenik az igazgatói pályázat, amelynek alapján kiválasztják az új igazgatót. A féléves időszakra kinevezett megbízott igazgató minden előírt feltételnek eleget tesz. Stratégiai projektmenedzser. Gazdag tapasztalattal rendelkezik a lokális, regionális és nemzetközi projekttervezés és megvalósítás terén. Az elmúlt években aktív részese volt a Muravidék regionális fejlesztésének kialakításában. Az utóbbi időben pedig a regionális fejlesztési ügynökség keretében a roma közösség fejlesztésének szentelte legtöbb idejét. Korábban Lendván dolgozott: a Turisztikai és Fejlesztési Közintézet megbízott igazgatója, valamint Lendva Község projektjeinek koordinátora volt. Ez idő alatt belátást nyert a magyar nemzeti közösség helyzetébe és kihívásaiba, ugyanakkor számos szlovén-magyar határon átnyúló projektet, programot valósított meg. Munkájához sok sikert kívánunk! A 2024-es év első nemzetiségi műsorában Horváth Ferenc magyar nemzetiségi parlamenti képviselővel beszélgetünk, amelyben a 2023-as évet és annak eredményeit értékeljük.
November derekán huszonegyedik alkalommal ült össze Budapesten a külhoni magyarság és a magyarországi politikai erők konzultatív, ugyanakkor intézményes keretek között működő szervezete, a Magyar Állandó Értekezlet, amit 1999-ben alapítottak. A plenáris ülésen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Orbán kormányfő leszögezte, hogy már a Covid előtt sem nézett ki jól a világ, a járványt követően pedig két komoly fegyveres tűzfészek is kialakult. Mára a világ lakosságának negyede él közvetlen fegyveres konfliktusok árnyékában. A kormányfő utalt a magyarság veszteségeire, Duray Miklós és Pásztor István halálára. Kiemelte Pásztor István szerepét a szerb-magyar kapcsolatok elmélyítésében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig hangsúlyozta, ma már biztosan kijelenthető, hogy aki a külhonban szeretne megmaradni magyarnak, az a magyar kormánytól ehhez minden támogatást megkap. Orbán Viktor miniszterelnök beszédéből, nemzetpolitikai áttekintésének azon részéből szemezgetünk mai műsorunkban, amely a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetére vonatkoznak. Semjén Zsolt pedig a nemzetpolitika céljait és jelentőségét összegzi.
Kisebbségben című műsorunkban a nemzetiségileg vegyesen lakott terület turizmusának fejlesztéséről lesz szó. Azon szegmensről, amely a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség égisze alá tartozik. Tesszük ezt annak apropóján, hogy nemrég újabb kiadványok láttak napvilágot. Ezekről is szó lesz az előttünk álló percekben, valamint érintjük az elmúlt években megvalósuló program részleteit.
A Szlovén RTV közintézet pénzügyi nehézségeiről már csak az nem hallott, aki nem akart. Az idén újjáalakult RTV Tanács a helyzet megoldása érdekében megvalósíthatatlan határozatokat is fogadott el. Javasolta a regionális központok beszüntetését, az RTV szimfonikus zenekarának feloszlatását, az alkalmazottak bérének csökkentését és ehhez hasonlókat. Az országos közmédia helyzete valóban nem rózsás. Az idei év végéig a hiány 10 és fél millió euró lesz. Elkerülhetetlen a különböző intézkedések bevezetése, a komoly vágások meglépése. Vajon mennyire lesz kihatással mindez a nemzetiségi műsorokra? Az RTV új igazgatói tanácsa az alapítónál, a szlovén kormánynál meghallgatásra talált. A kormány idén 5 millió euróval támogatja pluszban a magyar és az olasz nemzetiségi műsorokat, jövőre pedig ez az összeg 10 millió eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a kormány a nemzetiségi műsorok költségeit teljes egészében fedi. Ez nagyon nagy segítség az RTV-nek, vallja Zvezdan Martić, az igazgatótanács elnöke. A közintézet nehéz helyzetéről beszélgetünk vele mai nemzetiségi műsorunkban.
Nataša Pirc Musar Szlovénia elnöke kedden elsőként Lendván találkozott Novák Katalin magyar kollégájával. A két államfő részt vett a Lendvai Kétnyelvű Középiskola új melléképületének ünnepélyes átadásán, Radamosban meglátogatták a Lehetőségek házát, majd Dobronakon beszélgetést folytattak az önkormányzatok vezetőivel és a lakossággal. Pirc Musar elnök asszony a kétoldalú találkozón kiemelte, hogy a muravidéki találkozó a barátság bizonyítéka, ami argumentálja a két szomszédos ország elkötelezettségét a barátság, az együttélés, a tanulás és a másság elfogadásának szilárdításában. A dobronaki kultúrotthonban megszervezett 45 perces nyilvános fórumon, amelynek moderátora Pisnjak Atilla volt, legtöbb figyelmet a két szomszédos ország együttműködésének, a kétnyelvűségnek és a nemzetiségi közösségeknek szenteltek. Mai nemzetiségi műsorunkban ebből a beszélgetésből szemezgetünk.
Tegnap ünnepelte 65-dik születésnapját a Muravidéki Magyar Rádió, amelynek elődje a Radio Murska Sobota, 1958. november 29-én a muraszombati tűzoltóotthonban kialakított alkalmi stúdióból közvetített először néhány perces magyar nyelvű híreket. Azóta a magyar nemzeti közösség rádiója nagyot fejlődött. Napi szinten 24 órás rádióműsort közvetítünk a hallgatók felé és nem utolsó sorban adásainkat honlapunkon is visszahallgathatják. Mai nemzetiségi műsorunkban az elmúlt 65 év mérföldköveit, a szerkesztőség fejlődését, valamint a jövőbeni terveket járjuk körül Végi Józseffel, a lendvai RTV stúdiók vezetőjével, valamint Pisnjak Atilla felelős szerkesztővel.
Máthé László Eduárd korábbi lendvai főkonzul 2023 májusában távozott erről a tisztségről. Azóta, november elejéig a főkonzuli teendőket Czikó Anita konzul végezte. November 6-án érkezett meg Lendvára Magyarország új főkonzul asszonya Kelemen Gertrud személyében, aki már több mint 30 éve a magyar diplomácia tagja. Eddig is a külhoni magyarsággal foglalkozott, és a kulturális diplomácia területén tevékenykedett. A 2000-es évek elején a Külgazdasági és Külügyminisztériumban szlovén referensként is dolgozott, így Szlovénia nem teljesen ismeretlen számára. Ő maga is nemzetiségileg vegyesen lakott területről, a felvidéki Losoncról származik, így jó ismerője a többségi nemzet, valamint a nemzetiségi közösség békés együttélése titkának. E téren eredményhez az egymás kölcsönös tiszteletén alapuló párbeszéd és az együttműködés vezet – vallja. Mai adásunkban Kelemen Gertrud főkonzul mutatkozik be, és ismerteti terveit a Muravidéki Magyar Rádió hallgatóival.
Egy tulipán, amely a magyar kultúra gazdag és értékes szimbolikáját testesíti meg a Dobronak Községi Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség logója. A községi nemzeti közösség tanácsa a hét elején megtartott ülésén döntött erről. Az ülésen elbírálták a felsőfokú tanulmányi támogatási pályázatra benyújtott beadványokat is. E két témát járjuk körbe az előttünk álló adásidőben a dobronaki nemzeti közösségre vonatkozóan, valamint érintjük az állami költségvetést. Mint köztudott, módosítás előtt a 2024-es költségvetés. Érinteni fogja valamennyi minisztériumot, ellenben a két őshonos nemzeti közösség működését és hagyományos programjait nem. Tehát hol tart a Muravidék-Rábavidék gazdaság- és társadalomfejlesztési program megvalósítása. A kérdésre Fehér Ilona Horváth Ferenc nemzetiségi parlamenti képviselőnél kereste a választ.
Mai adásunkban az MMÖNK a magyar nyelv anyanyelvi szinten való tanulását ösztönző támogatási programjairól szólunk bővebben. A teljesen új: a Magyarul a családban támogatással 47 család részére fedezik a teljes kedvezményezett óvodai díjat, és havi szinten ösztöndíjat adnak a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában óvodapedagógiát tanuló 5 diáknak. A program megvalósításáról Ftičar Inest, a csúcsszervezet szakmunkatársát, a program felelősét kérdezzük. A negyedik alkalommal megjelenő Magyarul a Muravidéken oktatási támogatási program pályázati felhívására pedig 86-an nyújtották be kérelmüket. A körülbelül 300 eurós egyszeri támogatások kifizetését december végére tervezik. A program lebonyolítója az idei tanévben is a Muravidéki Pedagógusok Egyesülete. Gróf Annamária szaktanácsadót és ügyviteli titkárt kérdeztük a részletekről. Mind a három támogatás, illetve ösztöndíj azoknak jár meg, akik elkötelezik magukat arra, hogy a magyar nyelvet anyanyelvi szinten tanulják a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területének kétnyelvű iskoláiban. Adásunkat az MNTI-tel kapcsolatos összeállítással fejezzük be. Az intézet vezetősége az idei költségvetés elfogadásakor figyelmeztetett arra, hogy a szlovén kormány által biztosított működési támogatás, amely tavalyi szinten maradt, év végéig nem tart ki, tehát nem tudják belőle fedezni a kiadások költségeit. Tomka Tibor intézetigazgató kérdésünkre megnyugtató választ adott. A kormány Nemzetiségi Hivatala plusz eszközöket biztosított számukra.
Neveljaven email naslov