Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
A zene történetének egészen különleges konstellációja alakult ki Szentpéterváron az 1860-as években: egyszerre öt nagyon tehetséges, korban egymáshoz közel álló zeneszerző élt, dolgozott és kötött barátságot egymással egyetlen városban. Az öt zeneszerző, akik az új orosz zene megteremtése érdekében szövetkeztek: Balakirev, Cui, Rimszkij-Korszakov, Muszorgszkij és Borogyin. Balakirev kivételével mindegyik valamilyen hagyományos foglalkozással rendelkezett: Cui hadmérnök volt, Rimszkij-Korszakov tengerésztiszt, Muszorgszkij gárdatiszt, majd minisztériumi hivatalnok, Borogyin pedig kémiaprofesszor. De közülük csak Borogyin volt az, aki „polgári" foglalkozását tekintette igazi hivatásának, s a zeneszerzést többnyire másodlagos időtöltésként, saját szavaival: „szórakozásként, kikapcsolódásként" űzte. Ennek következtében kompozícióinak száma igen csekély.
„Egyetlen zeneszerző nem lett halhatatlan ilyen kis erőfeszítéssel" - mondta róla egyik angol méltatója. A halhatatlanság kivívása persze nem a művek számának és a komponálással töltött idő terjedelmének a függvénye, hanem a különleges adottságé és a művészi minőségé. És a Balakirev-kör, a nevezetes szentpétervári Ötök tagjai közül Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakov mellett Borogyin volt az a zeneszerző, akire bátran mondhatjuk: zseniális tehetség.
Születésének 180-ik évfordulója alkalmából a mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
158 epizod
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A zene történetének egészen különleges konstellációja alakult ki Szentpéterváron az 1860-as években: egyszerre öt nagyon tehetséges, korban egymáshoz közel álló zeneszerző élt, dolgozott és kötött barátságot egymással egyetlen városban. Az öt zeneszerző, akik az új orosz zene megteremtése érdekében szövetkeztek: Balakirev, Cui, Rimszkij-Korszakov, Muszorgszkij és Borogyin. Balakirev kivételével mindegyik valamilyen hagyományos foglalkozással rendelkezett: Cui hadmérnök volt, Rimszkij-Korszakov tengerésztiszt, Muszorgszkij gárdatiszt, majd minisztériumi hivatalnok, Borogyin pedig kémiaprofesszor. De közülük csak Borogyin volt az, aki „polgári" foglalkozását tekintette igazi hivatásának, s a zeneszerzést többnyire másodlagos időtöltésként, saját szavaival: „szórakozásként, kikapcsolódásként" űzte. Ennek következtében kompozícióinak száma igen csekély.
„Egyetlen zeneszerző nem lett halhatatlan ilyen kis erőfeszítéssel" - mondta róla egyik angol méltatója. A halhatatlanság kivívása persze nem a művek számának és a komponálással töltött idő terjedelmének a függvénye, hanem a különleges adottságé és a művészi minőségé. És a Balakirev-kör, a nevezetes szentpétervári Ötök tagjai közül Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakov mellett Borogyin volt az a zeneszerző, akire bátran mondhatjuk: zseniális tehetség.
Születésének 180-ik évfordulója alkalmából a mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
Ralph Vaughan Williams számunkra kevésbé ismert, a Brit – szigeten viszont a legnagyobb művészek közé sorolják. Többek közt ő szerezte II. Erzsébet királynő koronázási zenéjét. Róla és művészetéről pedig a mai komolyzenei műsorban tudhatnak meg többet.
Sir Charles Villiers Stanfordról szinte semmit sem tud az utókor. A 20. században teljesen megfeledkeztek róla. A mai műsor során viszont újra felfedezzük az angol zene reneszánszának kezdeményezőjét.
Egy zenész elméjében szüntelenül szól a zene. Tehát egy zenész sohasem pihen, még nyaranta sem. Így valahány csodás komolyzenei mű éppen az év legmelegebb időszakában keletkezett. Ezek közül hallhatnak néhányat a mai komolyzenei műsorban.
Tudták, hogy a zenetörténet egyik legnagyobb zongoristájának és a romantikus zongoraminiatűrök mesterének, Chopinnek is volt példaképe?
Mi a közös a barokk zene egyik képviselője és a 20. század orosz zenéjének óriása között? Erről többet megtudhatnak a mai adásban.
Vangelis, a zenetörténet leghíresebb görög zeneszerzője 79 éves korában hunyt el egy franciaországi kórházban. A mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
A 21. században nagyon kevesen hallottak Germaine Tailleferre-ről, pedig a 20. század elején őt tartották az egyik legkiválóbb és legtermékenyebb női zeneszerzőnek. Ki is volt valójában Germaine Tailleferre? Róla és zenéjéről tudhatnak meg többet a mai komolyzenei adásban.
230 éve, 1792. február 29-én született Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnagyobb mestere. Pályafutása csúcsán állt, amikor 38 évesen, 38 sikeresen bemutatott operával a háta mögött teljesen felhagyott a komponálással. Ezután óriási vagyonából pazar körülmények között élt.
Liszt Ferenc szerint Schubert volt a „valaha élt legköltőibb zenész”. A „költőiségét” több mint 600 romantikus dalában, és megannyi hangszeres művében fejezte ki rövid élete során. Bohém életmódja miatt állandó anyagi bizonytalanságban élt. Viszont a „Schubertiádákon” szerzett barátai minduntalan támogatták őt. Rövid élete során kevés elismerést kapott. Majd csak a 31 éves korában bekövetkezett halála után kezdték igazán megbecsülni zenei hagyatékát.
Decemberben szinte minden balettszínházban megtekinthető P. I. Csajkovszkij Diótörő című balettje.
Vincent D’Indyt sajnálatos módon nem sorolják a leghíresebb zeneszerzők közé. Sajnos manapság nagyon kevesen hallottak róla és elkápráztató, harmóniadús zenéjéről. Ezért a mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
Chopin emlékére ötévente megrendezik a világ egyik leghíresebb zongoraversenyét, a Nemzetközi Chopin-versenyt, amelyen kizárólag Chopin műveket adnak elő a világ legjobb fiatal zongoraművészei. De Lengyelországban nemcsak egy zenei zseni pillantotta meg a napvilágot. A lengyel zeneszerzők által rengeteg gyönyörű zene született. Ezek közül hallhatnak némi ízelítőt a mai komolyzenei adásban.
Engelbert Humperdinck, a német késő romantika egyik képviselője volt. A nagyközönség sajnos csupán egy alkotását ismeri, mégpedig a Jancsi és Juliska meseoperáját. A mai adásban méltón fogunk megemlékezni e zseniális zeneszerzőről és csodás műveiről.
A mai komolyzenei műsorban a nagyközönség körében kevésbé ismert zeneszerzők művei fognak felcsendülni. Azért nem ismeri őket a Világ, mert egy olyan kis országból származnak, amelyről az Európai Unión kívül sajnos még nagyon sokan nem hallottak. A mai adásban valahány szlovén zeneszerzőről és alkotásaikról tudhatnak meg többet.
A tavasz az újjászületés jelképe. Vajon a zeneszerzők is így vélekedtek erről az évszakról? Hogyan is lehet zenével „ábrázolni” a tavaszt? Ezekre a kérdésekre csakis egyféleképpen kapunk választ, mégpedig úgy, hogy meghallgatunk néhány tavaszt „ábrázoló” komolyzenei művet.
Nem véletlenül nevezték Lehár Ferencet magyar operettkirálynak. A zenetörténelem a bécsi operett műfajának egyik megújítójaként, egyúttal a XX. század legkiválóbb és legünnepeltebb operettkomponistájaként tartja őt számon. Műveit a világ legjelentősebb zenei színpadain napjainkban is nagy sikerrel játsszák.
140 éve született a múlt század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője, népzenekutatója, zongoraművésze és zenepedagógusa, Bartók Béla. Hazaszeretete, magyarságérzete még az Egyesült Államokba is elkísérte őt, hiszen halálának napjáig nem múlt el egy nap sem, hogy ne gyötrődött volna honvágya miatt. A mai adásban róla fogunk megemlékezni.
A tangó nemzetközileg elterjedt társastánc és zenei stílus. Van jellegzetes rimtusa és hangzása. Az évtizedeken keresztül alakuló tánczene bekerült a versenytáncok közé is, majd néhány zeneszerző által szinte önálló zenei útra kélt. A tangó „modernebb“ változatát Astor Piazzollanak köszönhetjük, aki azon ritka zeneszerzők közé tartozott, akik hídat építettek a komoly- és a könnyűzene rajongói között.
Január 27-én múlt 120 éve, hogy a zenetörténelem egyik legnagyobb operaszerzője örök búcsút vett e földi élettől. Giuseppe Verdiről, az olasz romantikus operák atyjáról a mai komolyzenei műsorban tudhatnak meg többet.
Hamarosan beköszönt a tél. Ez az évszak gyakran hóval, faggyal jár. Némelyek számára ezek a természeti jelenségek kellemetlenséget okoznak, míg másoknak, főleg a gyermekeknek örömet jelentenek. Ezúttal az MMR komolyzenei adásában megtudhatják, hogy a tél milyen hatással volt a zeneszerzőkre, és ezáltal milyen zeneművek kerültek ki tolluk alól.
Neveljaven email naslov