Predlogi
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Ni najdenih zadetkov.
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
Rezultati iskanja
A zene történetének egészen különleges konstellációja alakult ki Szentpéterváron az 1860-as években: egyszerre öt nagyon tehetséges, korban egymáshoz közel álló zeneszerző élt, dolgozott és kötött barátságot egymással egyetlen városban. Az öt zeneszerző, akik az új orosz zene megteremtése érdekében szövetkeztek: Balakirev, Cui, Rimszkij-Korszakov, Muszorgszkij és Borogyin. Balakirev kivételével mindegyik valamilyen hagyományos foglalkozással rendelkezett: Cui hadmérnök volt, Rimszkij-Korszakov tengerésztiszt, Muszorgszkij gárdatiszt, majd minisztériumi hivatalnok, Borogyin pedig kémiaprofesszor. De közülük csak Borogyin volt az, aki „polgári" foglalkozását tekintette igazi hivatásának, s a zeneszerzést többnyire másodlagos időtöltésként, saját szavaival: „szórakozásként, kikapcsolódásként" űzte. Ennek következtében kompozícióinak száma igen csekély.
„Egyetlen zeneszerző nem lett halhatatlan ilyen kis erőfeszítéssel" - mondta róla egyik angol méltatója. A halhatatlanság kivívása persze nem a művek számának és a komponálással töltött idő terjedelmének a függvénye, hanem a különleges adottságé és a művészi minőségé. És a Balakirev-kör, a nevezetes szentpétervári Ötök tagjai közül Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakov mellett Borogyin volt az a zeneszerző, akire bátran mondhatjuk: zseniális tehetség.
Születésének 180-ik évfordulója alkalmából a mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
158 epizod
A komolyzenéről nem csak komolyan lehet beszélni. De ebben a műsorban nem csupán a komolyzenét szeretnénk bemutatni, hanem úgy általában mindent, ami a zenéhez kapcsolódik, hiszen szinte minden zenei stílusnak megvan a saját gyönyöre és gyökere. De ahhoz, hogy erre fel tudjunk figyelni, meg kell értenünk magát a zenét, bele kell tudnunk tekinteni a zene lelkébe.
A zene történetének egészen különleges konstellációja alakult ki Szentpéterváron az 1860-as években: egyszerre öt nagyon tehetséges, korban egymáshoz közel álló zeneszerző élt, dolgozott és kötött barátságot egymással egyetlen városban. Az öt zeneszerző, akik az új orosz zene megteremtése érdekében szövetkeztek: Balakirev, Cui, Rimszkij-Korszakov, Muszorgszkij és Borogyin. Balakirev kivételével mindegyik valamilyen hagyományos foglalkozással rendelkezett: Cui hadmérnök volt, Rimszkij-Korszakov tengerésztiszt, Muszorgszkij gárdatiszt, majd minisztériumi hivatalnok, Borogyin pedig kémiaprofesszor. De közülük csak Borogyin volt az, aki „polgári" foglalkozását tekintette igazi hivatásának, s a zeneszerzést többnyire másodlagos időtöltésként, saját szavaival: „szórakozásként, kikapcsolódásként" űzte. Ennek következtében kompozícióinak száma igen csekély.
„Egyetlen zeneszerző nem lett halhatatlan ilyen kis erőfeszítéssel" - mondta róla egyik angol méltatója. A halhatatlanság kivívása persze nem a művek számának és a komponálással töltött idő terjedelmének a függvénye, hanem a különleges adottságé és a művészi minőségé. És a Balakirev-kör, a nevezetes szentpétervári Ötök tagjai közül Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakov mellett Borogyin volt az a zeneszerző, akire bátran mondhatjuk: zseniális tehetség.
Születésének 180-ik évfordulója alkalmából a mai műsorban róla fogunk megemlékezni.
335 éve három fontos zeneszerző született, aki zenei újításokkal teljesen megváltoztatta a zenei ízlést, felfogást. Mindhármuk alkotásai kihatottak a zenetörténet legnagyobb alakjaira, és mindmáig a világ legfontosabb művei közé sorolandók. E három barokk kori géniusz közé tartozott Domenico Scarlatti is. A mai komolyzenei műsor róla és leghíresebb alkotásairól, a szonátáiról szól.
Pontosan 100 év telt el azóta, hogy Max Bruch, a német romantika egyik legnagyobb zeneszerzője búcsút vett e földi élettől. Már életében nyilvánvalóvá vált, ami mára a realitás: a komponista Bruchot a nagyközönség szinte csak az 1. hegedűversenyéről ismeri. Ezért a mai műsorban az életútja mellett legnagyobb művei is felcsendülnek.
A természeti jelenségek gyakran megbolygatják a zeneszerzők fantáziáját. Így a zenetörténelem során keletkezett is néhány olyan zenei alkotás, amely magát a vihart »ábrázolják«. A mai komolyzenei adásban ezen művek bemutatására kerül sor.
Johann Sebastian Bach halálának 270. évfordulója alkalmából készült műsorban a zeneszerző zenei felfogásáról tudhatnak meg többet.
Július 7-én fognak Világ szerte megemlékezni arról a zeneszerzőről, kinek monumentális szimfóniái mindmáig felcsendülnek a hangversenytermekben, sőt filmek kísérőzenéjeként is gyakran felhasználják. Ő pedig nem más, mint Gustav Mahler. Születésének 160-ik jubileumának alkalmából a mai komolyzenei műsorban bemutatásra kerül az 5. szimfóniája.
Mi köze volt Niccolo Paganininek az ördöghöz? Semmi. De akkor miért ragadt rá ez a jelző? Erre és egyéb kérdésre kaphatnak választ a mai komolyzenei műsorban.
A mai komolyzenei műsorban ismét egy évfordulós zeneszerzőről lesz szó, mégpedig az orosz romantikus zene legnagyaobb alakjáról, P. I. Csajkovszkijről.
Ebben a bizonytalan időszakban mindenkinek jól esik egy kis kedvesség, figyelmesség, egy jó telefonbeszélgetés, de néha csupán egy jó zeneszám is megmelengetheti szívünket. Ha erre vágynak, akkor csak hunják le szemüket, és hallgassák meg a mai komolyzenei műsort.
Frédéric Chopin 210 éve született Lengyelországban. Csodálatos műveit világszerte ismerik. A mai adásban megtudhatnak róla néhány ismert és kevésbé köztudott érdekességet.
Ki volt Cornelius Gurlitt? Miért fontosak a művei? Erre és egyéb kérdésre kaphatnak választ a komolyzenei műsorban.
A karácsonyi időszakhoz karácsonyi dalok illenek. Ezért az év utolsó komolyzenei műsorában is felcsendülnek Dean Martin legszebb karácsonyi slágerei.
Wolfgang Amadeus Mozartról mindenki tudja, hogy csodagyerek volt. De a tehetség sosem elég ahhoz, hogy világhírűvé váljon valaki. Wolfgang tehát kinek köszönheti az utókorra is kiható zenei pályafutását?
Művei meghódították a nagyközönséget, zseniális zongoraművészete pedig nyomot hagyott még a haladó szellemű kortárs zenén is. Október 17-én múlt 170 éve, hogy búcsút vett földi életétől Frédéric Chopin, a zongora poétája.
200 éve született a német zenetörténelem legnagyobb női alakja, Clara Schumann Wieck. Róla tudhatnak meg többet a mai komolyzenei műsorban.
Richard Strauss halálának 70-ik évfordulója alkalmából valahány európai városban hangversenyt szerveznek a német zeneszerző tiszteletére. Leghíresebb alkotásairól pedig már ma megtudhatnak többet az MMR komolyzenei műsorában.
Nyári hőség, tenger, pihenés… Mindehhez a legjobban illik a könnyed spanyol jellegű gitár zene. A júliusi komolyzenei műsorban »lelkiekben« elbarangolunk egy röpke időre az Ibériai-félszigetre, ahol életre keltek a legcsodásabb gitár melódiák.
Kétszáz éve, 1819. június 20-án született Kölnben Jacques Offenbach német-francia zeneszerző, az operett műfajának első mestere, a "Champs-Élysées Mozartja”. A kánkán megteremtőjéről többet megtudhatnak a mai komolyzenei műsorban.
Igaz, hogy kihalóban a komolyzenei közönség? Erre a kérdésre fogunk Önöknek válaszolni a mai komolyzenei műsorban.
40 éve hunyt el Nino Rota, az olasz filmzene egyik legnagyobb alakja. Életéről és műveiről többet megtudhatnak a mai komolyzenei műsorból.
A zene világa nemrég ünnepelte az orosz zene egyik legnagyobb alakja születésének 180. évfordulóját. Ő nem más mint Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij. A mai komolyzenei műsor az ő emlékére készült.
Neveljaven email naslov